„Friedrich von Flotow” változatai közötti eltérés

a (Bot: 25 interwiki link migrálva a Wikidata d:q155425 adatába)
1812-ben Teuntendorfban született [[junker]] család gyermekeként. Rokonai magas rangú állami tisztviselők, katonatisztek, apja lovaskapitány és birtokos volt. Az öreg Flotow egész életében azon fáradozott, hogy visszaszerezze családja régi dicsőségét, felvirágoztassa gazdaságát. Ennek érdekében sokszor saját maga és a családja szájától vonta meg a falatot, szinte minden pénzét birtokok vásárlására fordította.
 
Friedrich első [[zongora]]leckéit anyától kapta, a szülők azonban egy percig sem gondolták, hogy fiukat zenei pályára adják. Nagy felháborodást és meglepetést okozott hát, mikor a kis Friedrich egyszer csak előállt vele, hogy ő muzsikus akar lenni. Apja természetesen ellenezte a dolgot, de (hugenotta származású) nagybátya, HainrichHeinrich Gabillon (olv. Gabillyon), aki a vámiroda igazgatója volt, szenvedélyes zenerajongó hírében állt. Friedrich neki köszönhette, hogy szülei végül beleegyeztek a [[párizs]]i tanulmányútba. Hiszen a francia fővárosban rengeteg mindent lehet tanulni: modort, illemet, nyelvet, de elsősorban zenét. Gabillon tehát pártfogása alá vette unokaöccsét és ügyesen irányította tanulmányait.
 
A fiatal Friedrich élvezte [[franciaország]]i tartózkodását, életének legboldogabb éveit töltötte a francia fővárosban. Sokkal szabadelvűbben gondolkozott, mint apja. Legjobb barátja [[Jacques Offenbach|Offenbach]] lett, aki sem vagyoni státusát, sem (zsidó)származását nézve nem ütötte meg a Flotow család színvonalát. Flotow Párizsban kezd el komponálni. Néhány kisebb kompozíció után hamar elő állt első [[opera (színmű)|operájával]] (''La lettre du Prefet'' 1835), de ezt a darabot csak magántársaságokban adták elő. A nagyközönségnek a ''Pierre et Catherine'' című művel mutatkozott be valamivel később, de nem aratott túl nagy sikert. Ezután még két dalművet írt a párizsi közönségnek, amelyek szintén nem találtak túl nagy visszhangra.
 
Már harmincadik évében járt, mikor megismerkedett Le Grange kisasszonnyal, aki korának ünnepelt operaénekese volt és tovább segítette a zeneszerző karrierjének elakadt szekerét. 1844-ben végre sikerült a nagy áttörés: az ''[[Alessandro Stradella (opera)|Alessandro Stradella]]'' (a léha életéről hírhedt barokk zeneszerzőről szóló opera) végre elnyerte a közönség tetszését és meghozta a szerző számára a régen áhított sikert. A darab rövid időn belül bejárta [[Európa]] valamennyi operaszínpadát és Flotow neve végre nemzetközileg is ismert lett. Ezután eltelik három év és 1847-ben [[Bécs]]ben színre kerül a ''[[Márta avagy a richmondi vásár]]'' című vígoperája, amely a halhatatlanságot biztosította szerzőjének.
Névtelen felhasználó