Főmenü megnyitása

Módosítások

A hármadik háború kitört, amikor III. Vaszilij fejedelem halála után (1533) a moszkvai trónt hároméves [[IV. Iván orosz cár|IV. Iván]] vette át. Litvánia kihasználva a cár kiskorúságát támadott, de a litván hadjárat csak 1534 májusában indult el, amikor a helyzet Moszkvában már a cár hívei ellenőrzése alatt volt. Moszkva ellentámadása egészen [[Vilna|Vilnáig]] jutott el. 1534-ben Lengyelországból kiindult a litván kincsből pénzelt zsoldoshadsereg, de sikerek ellenére hazatért, amikor kifogyott a pénz. 1536-ban Moszkva elfoglalt minden várost, amelyet előzőleg a lengyelek szereztek meg. 1537-ben a felek aláírták a békeszerződést.
 
=== Kapcsolatok a [[Német-római császárság]]galcsászársággal ===
A [[második thorni béke|toruni béke]] (1466) döntéseit a császárság nem helyeselte, ami segített a Lovagrend nagymestereinek függetleníteni magukat Lengyelországtól. Öreg Zsigmond király félt a szövetségtől a Császárság által támogatott Lovagrend új nagymestere, '''[[Brandenburgi Albert|Albert (Albrecht) Hohenzollern]],''' és Moszkva között. Ezért a király kényszerből szerződést kötött a Habsburgokkal. A [[Habsburg-Jagelló házassági szerződés|bécsi kongresszuson]] (1515) Miksa császár visszavonta támogatást Moszkvától és elismerte a lengyel hűbéri jogokat a Rendi Poroszországra vonatkozóan. A szerződés értelmében, ha a Jagelló-ház cseh-magyar vonala kihalna, trónjukat a Habsburg-család veszi át. A szerződés váratlanul gyorsan lépett életbe – majd 11 évvel később, a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]] meghalt [[II. Lajos magyar király|Jagelló Lajos]] cseh és magyar király.
 
77 569

szerkesztés