Wikipédia

„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
35. sor:
== III. Ulászló ==
[[Fájl:Wladyslaw Warnenczyk.jpg|thumb|left|140px|III. (Várnai) Ulászló [[Jan Matejko]] képén]]
Jagelló Ulászló utódja a legidősebb fia, szintén [[I. Ulászló magyar király|Ulászló]] lett, a lengyel trónon a III. Ulászló nevet viselte. KésőiKései gyermek volt, 10 éves korában került trónra, a hatalmat a kormányzói tanács gyakorolta az ő nevében.
 
1437-ben meghalt Luxemburgi Zsigmond is, német-római császár, Csehország és Magyarország királya. A lengyel főurak érdeklődni kezdtek a magyar korona iránt. A két ország királya azonban [[Albert magyar király|Habsburg Albrecht]] osztrák herceg lett, mert III. Ulászló túl fiatal volt ahhoz, hogy szembeszálljon a délről fenyegető törökökkel. De Albrecht már 1439-ben meghalt. Ekkor a lengyelek hivatalosan bejelentették az Ulászló jelöltségét a magyar trónra, amit a magyar nemesek nagy része támogatott. 1440. májusában Ulászló lett a magyar király, de Luxemburgi Erzsébet (Albrecht özvegye) hívei ezzel szembeszálltak. Az özvegy királyné megszülte a fiát, [[V. László magyar király|Utószülött Lászlót]], akit Székesfehérvárott koronázták meg, de. Ulászló hívei szerinttörvénytelennek eztartották törvénytelena voltkoronázást.
 
III. Jagelló Ulászlónak nem sikerült elfoglalnia Csehországot, amely két részre oszlott: katolikusra és huszitára. Ott elméletben Utószülött László volt király, de [[I. György cseh király|Podjebrád György]] egyesítette kormányzóként az országot és László korai halála után, 1458-ban őt koronázták Csehország királyává.
43. sor:
Ulászlót hívei [[I. Ulászló magyar király]] néven egy alkalmi koronával megkoronázták, ami polgárháborúhoz vezetett Magyarországon. A Jagelló-ellenes ellenzék élen egy huszita hadvezér állt, [[Jiskra János]], aki támogatta Erzsébetet, Ulászlót viszont többek között [[Hunyadi János]] segítette. A polgárháború 1442 decemberéig tartott, de döntő eredményt nem hozott; a két fél kimerült és fegyverszünetet kötött.
 
1443-ben Ulászló hadjáratot kezdett a törökök ellen, amely az ő győzelmét hozta, és 10 éves fegyverszünetet kötöttek [[Szeged]]en. De a pápai legátus, Giulio Cesarini rábeszélésére a király megszakította a fegyverszünetet és 1444-ben újabb, ezúttal rosszul előkészített, hadjáratot indított, ami kezdeti sikerek után, a vereséggel és Ulászló halálával végződő [[várnai csata|várnai csatához]] vezetett. A csata után a lengyelek „Várnai Ulászlónak” (''Władysław Warneńczyk'') nevezték el a királyt.
 
== IV. Jagelló Kázmér ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelország_a_Jagellók_korában_(1386–1572)”