Az 1460-as évek elején a lengyel diplomácia megkezdte erőfeszítéseit a cseh korona megszerzésére IV. Kázmér fia, [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] számára. Ebben az időben Csehországban a katolikusok és husziták vetélkedtek a hatalomért. A lengyelek próbálták összebékíteni a harcoló feleketfelek ésösszebékítésével megszereznipróbálkoztak a támogatásukatés a cseh koronátkoronával illetőkapcsolatos terveikhez akarták megszerezni a támogatásukat. A cseh katolikusok viszont segítséget kértek [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás királytól]], aki 1468. áprilisában a védelmezőjükként lépett fel. Mátyás elfoglalta [[Morvaország]]ot, Sziléziát és Lausitzot, azután a cseh katolikusok királyukká fogadták (1469. májusa). A huszitákat támogató cseh király, [[I. György cseh király|Podjebrád György]], lengyel nyomásra 1469-ben Jagelló Ulászlót jelölte trónörököséül. A cseh nemesség beleegyezett és Podjebrád György halála után, 1471. augusztus 21-én Ulászlót cseh királlyá koronázták. Az összeütközés elkerülhetetlenné vált Hunyadi Mátyással.
A IV. Kázmér és Hunyadi Mátyás közötti ellentét másik oka az volt, hogy a lengyel király a második fiát, Kázmér királyfit (a későbbi szent) a a magyar trónra ültessekívánta ültetni. A lengyel diplomácia, [[Vitéz János]] Magyarország prímása támogatásával, a magyar nemességet Hunyadi Mátyás megdöntésére és Kázmér királyfi támogatására buzdította. 1471. szeptemberében 16 magyar főúr felajánlotta Kázmérnak a koronát – ebben a helyzetben tört ki, október 2-án, a magyar-lengyel háború. De a királyfi hadjárata annyira népszerűtlen volt a lengyel nemesség körében, hogy „lengyel” hadserege főként a német zsoldosokból állt. A hadjárat kudarccal végzett, mert csak [[Nyitra (település)|Nyitráig]] jutott el ([[Kassa|Kassán]] és [[Eger]]en keresztül). Kázmér már 1472. januárjában visszatért Lengyelországba. 1474. februárjában [[Szepesófalu|Szepesófalván]] kötötték meg a békét.
A magyarországi politika kudarca is arra késztette IV. Kázmért, hogy támogassa a fiát – [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló cseh királyt]] – a háborúban, amelyet Hunyadi Mátyás ellen vívott Szilézia, Morvaország és Lausitz visszaszerzéséért. 1474. júniusában a lengyel hadsereg elindult Sziléziába, de [[Wrocław|Boroszlónál]] kudarcot vallott, és a két fél december 8-án fegyverszünetet kötött.
