„Budapest” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.229.110 (vita) szerkesztéséről 84.3.147.207 szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
392. sor:
|1960 || 1 804 606 ||
|-
|1970 || 2 001 083 || <center>[[Ipar]]osítás,
|-
|1980 || 2 059 226 || <center>
|-
|1990 || 2 016 681 || <center>[[Természetes fogyás]] <center>
402. sor:
|2005 || 1 695 814 ||
|-
|2011 || 1 733 685 || <center>[[Urbanizáció#Reurbanizáció|Reurbanizáció]]<center>
|}
408. sor:
Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a [[19. század]] utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az [[1960-as évek]] közepéig folytatódott, de forrása az [[1950-es évek]] végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az [[1990-es évek]]től a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A [[2001|2001-es]] évi [[népszámlálás]] adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent [[1990|1990-hez]] viszonyítva. Az [[1990-es évek]]ben az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és [[Pest megye]] képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a [[szuburbanizáció]] következménye volt.
A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A [[2001|2001-es]] év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb, ezer [[férfi]]ra 1166 [[nő]] jut, mely 70-nel több az országos átlagnál.
417 ⟶ 415 sor:
Budapesten (az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére) a fejlett [[nyugat-európa]]i országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai, [[1999|1999-ben]] a [[férfi]]aknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A [[Csecsemőhalandóság|csecsemőhalálozások]] száma és aránya csökkent, bár az [[európa]]i fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet.
=== Vallás ===
A [[2011|2011-es]] [[népszámlálás]] adatai szerint a főváros lakosságának 43,2%-a vallotta magát valamilyen vallási felekezethez tartozónak. A lakosság 29,9%-a katolikus, 10,2% valamelyik hagyományos protestáns egyház tagja, 2,4% más vallásokhoz tartozik (egyéb keresztények, hindu, buddhista, muszlim, stb...), 0,5% volt izraelita míg 0,2% vallotta magát ortodox kereszténynek. Eközben a lakosság 56,8%-a nem vallásos, ateista, vagy nem vallotta magát semmilyen vallásúnak<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00]</ref>▼
▲A [[2011|2011-es]] [[népszámlálás]] adatai szerint a főváros lakosságának 43,2%-a vallotta magát valamilyen vallási felekezethez tartozónak. A lakosság 29,9%-a [[katolikus]], 10,2% valamelyik [[Protestantizmus|hagyományos protestáns]] egyház tagja, 2,4% más vallásokhoz tartozik (egyéb [[keresztények]], [[Hinduizmus|hindu]], [[buddhista]], [[muszlim]], stb...), 0,5% volt [[izraelita]] míg 0,2% vallotta magát [[Ortodox kereszténység|ortodox kereszténynek]]. Eközben a lakosság 56,8%-a nem vallásos, [[ateista]], vagy nem vallotta magát semmilyen vallásúnak<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00]</ref>
== Kultúra ==
425. sor:
A pezsgő kulturális életéről is ismert Budapesten bőséggel válogathatunk a koncertek, kiállítások, táncelőadások között. Kulturális eseményekben a legnagyobbak közé tartozik a [[Sziget Fesztivál]], ami nemcsak a fővárosban és az [[Magyarország|országban]], hanem [[Európa|Európában]] is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események közé tartozik, a [[Budapesti Tavaszi Fesztivál]], a [[Budapest Parádé]] és a [[Budapesti Őszi Fesztivál]].
A Fővárosnak több olyan része is van, ahol sok [[étterem]], [[bár]] és [[Kávéház|kávézó]] található kis területen. Ilyen a [[Váci utca|Váci utcának]] a [[Ferenciek tere|Ferenciek terétől]] a [[Fővám tér]]ig futó része, a [[Ráday utca]], amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a [[Liszt Ferenc tér]], amely az [[Andrássy út]] mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke is. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Budapest kávézói közül kiemelkedik az [[1894|1894-ben]] megnyílt, [[New York kávéház (Budapest)|New York kávéház]], amelyet az
Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos [[könyvtár]]ak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az [[Országos Széchényi Könyvtár]], melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] játszik fontos szerepet. Más könyvárak, a [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára]], az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|ELTE Egyetemi Könyvtára]], az [[Országgyűlési Könyvtár]], a Ráday Gyűjtemény és az [[Országos Idegennyelvű Könyvtár]] is.
488. sor:
[[Fájl:Four Seasons Gresham Palace Hotel - Interior - Pest Side - Budapest - Hungary - 01.jpg|250px|bélyegkép|bal|A [[2004]] óta a [[Gresham-palota|Gresham-palotában]] székelő Four Seasons Hotel északi bejárati szárnya]]
{{Világörökségi helyszín infobox|
név=[[Budapest világörökségi helyszínei|A Duna-part látképe, a Budai várnegyed
kép=Volt Királyi palota (138. számú műemlék) 3.jpg|
ország=Magyarország|
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
498 ⟶ 497 sor:
}}
Budapest a [[2011|2011-es]] adatok alapján a világ 25. leglátogatottabb városa a 4 376 900 turistájával, [[európa]]i viszonylatban sorrendben, [[London]], [[Isztambul]], [[Párizs]], [[Róma]] és [[Barcelona]] után a hatodik helyet foglalja el. A fővárosi szállodák ugyan ebben az évben 81,4 százalékos elégedettségi mutatóval, a világ 100 legjobb hírnévnek örvendő szállodái közül az élmezőnyben, a 10. helyen szerepelnek. Ezzel második helyet foglalják el az európai szállodák közül, az elégedettségi visszajelzések alapján csupán a listavezető [[németország]]i [[Drezda]] szállodái előzik meg. A TripAdvisor [[utazási iroda]] a világ legjobb 25 szállodája közé sorolta a fővárosi [[Gresham-palota|Gresham-palotát]].<ref>{{cite web |url=http://richpoi.com/cikkek/hazai/budapest-a-25-leglatogatottabb-varos-a-vilagon.html |title=Budapest a 25. leglátogatottabb város a világon |date=2013-01-28 |accessdate= | publisher=Richpoi.com |format=html |language= magyar}}</ref>
Budapesten jelenleg 837 különböző [[műemlék]] található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a [[klasszicizmus|klasszicista]] és az egyedien magyaros [[szecesszió]]s épületek. A [[Budai Vár]] és a Duna-part [[1987]] óta, az [[Andrássy út]] és történelmi környezete, valamint a [[Millenniumi Földalatti Vasút]] és a [[Hősök tere]] [[2002]] óta a [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökség]] része.▼
▲Budapesten jelenleg 837 különböző [[műemlék]] található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a [[klasszicizmus|klasszicista]] és az egyedien magyaros [[szecesszió]]s épületek. A [[Budai Vár]] és a Duna-part [[1987]] óta, az [[Andrássy út]] és történelmi környezete, valamint a [[Millenniumi Földalatti Vasút]] és a [[Hősök tere]] [[2002]] óta a [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökség]] része.
Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók [[Budapest Duna-hídjai|Budapest legrégibb hídjai]], a [[Széchenyi lánchíd]], a [[Margit híd]] és a [[Szabadság híd]], valamint az [[Erzsébet híd]], amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, [[Pest]]en a [[Városliget]] és a [[Népliget]], Pest és [[Buda]] között pedig a [[Duna]] két parkosított [[sziget]]e, a [[Margit-sziget]] és az [[Óbudai-sziget]]. Mivel a főváros világhírű gyógyfürdőváros, [[Budapest gyógyfürdői]] a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz [[gyógyfürdő]] hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a [[Váci utca]], ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az [[Andrássy út]]nak a [[Belváros (Budapest)|Belvárostól]] az [[Oktogon]]ig futó része. A vásárcsarnokok közül a [[Központi Vásárcsarnok]] a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a [[Batthyány tér]]en, a [[Klauzál tér|Klauzál téren]], a Hunyadi téren és a Hold utcában.
645 ⟶ 646 sor:
* Tomori Pál Főiskola
|}
== Egészségügy ==
| |||