„Mocsonok” változatai közötti eltérés

[[1113]]-ban a zobori apátság oklevelében ''Mussenic'' néven említik először. A [[14. század]] közepéig több birtokosa is volt. [[1349]]-ben Tamás zobori apát az [[esztergomi érsekség]]nek engedte át, de [[1363]]-ban mégis [[Trencsén]] várkapitányának zálogbirtoka lett. Később részben visszaszerezte a zobori apátság. Miután [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] a kolostort lerombolta [[1494]]-ben a nyitrai püspökség birtoka lett. [[1530]]-ban átélt egy török támadást. A források 35 felégetett és 16 másik elpusztított házról szólnak, a lakosság az erdőkbe menekült. [[1543]]-ban [[Esztergom]] elestével Mocsonok is a török hadszintér szélére került. [[1598]]-ban újra kifosztották és felégették. Mind a török, mind a császári katonaság sanyargatta. A következő évben ez újra megismétlődött. [[1606]]-ban Bocskai felkelése során is sokat szenvedett. [[1623]]-ban [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császártól vámszedési jogot kapott. [[1624]]-ben mintegy száz család élt a településen. [[1650]]-ben évi hét vásár tartására kapott jogot. A század végén már oppidumként említik, ami mezővárosi rangot jelentett. [[1695]]-ben 47 ház fizetett adót, míg 21-ben szabadok éltek. [[II. Rákóczi Ferenc]] két ízben járt a településen: 1704. december 27-én a nagyszombati csatavesztés utáni visszavonulásakor, majd 1705. július 21. és augusztus 2. között itt ütötte fel főhadiszállását.

 

 

Vályi András szerint ''„MOCSONAK. Magyar mező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, a’ kinek épülete által díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához mintegy 2 órányira, Ispotállya is vagyon, határja jó, fája van, szőleje középszerű, malma helyben, el adásra jó módgya van.”'' <ref>{{Vályi}}</ref>