„Carnegie könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Laci24601 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Laci24601 (vitalap | szerkesztései)
21. sor:
A könyvtáralapítót azonban nem csak a filantrópia, hanem komoly üzleti érzék is jellemezte. Fokozottan figyelt arra, hogy az állam milyen mértékben támogatta a könyvtárakat, valamint csak akkor volt hajlandó támogatást nyújtani a könyvtár megépítéséhez egy városban, ha biztosították a könyvtár megfelelő fenntartásáról. A Carnegie könyvtárépületek finanszírozására az igények levelekben fogalmazódtak meg. Az [[Amerikai Könyvtáros Egyesület]] (ALA) felvállalta a mediátor szerepét támogató és támogatott között. Előfordult, hogy a könyvtárral együtt más funkciót – éttermet, játéktermet,– is betöltő épületet szerettek volna létrehozni. Természetesen ezeket a kérvényeket mind elutasították. <ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref><br />
 
1908-ig, azok a közösségek, amelyek elégedettek voltak az alapítvány építési és karbantartási feltételeivel, belátásuk szerint építhettek fel könyvtáraikat. 1911-től azonban csak Carnegie titkára [[James Bertram]] által javasolt terv (''Notes on Library Bilding - Kötelezvény könyvtár épülethez'') alapján lehetett Carnegie könyvtárat építeni. A szabályozás magában foglalta, hogy az épület rendelkezzen egy 9-10 láb magas és a föld alatt 4 láb mélyen fekvő alagsorral a raktár, az előadóterem, a mellékhelyiség számára, valamint legyen külön egy felnőtt és egy gyerek olvasó terem az épület két oldalán, a kettő között pedig a kölcsönzői pult foglaljon helyet.. <ref>Carnegie Libraries: The Future Made Bright. Obtaining a Carnegie Library . Oktatási anyag</ref><br /> Külön kiemelendő az akkoriban modernnek számító szabadpolcos rendszer, mely ezeket a könyvtárakat jellemezte. Így a visszahúzódóbb és kevésbé művelt olvasók is bátrabban használhatták, hiszen nem kellett a könyvtároshoz fordulniuk, hanem saját maguk válogathattak kedvükre az elérhető könyvek között.
 
A legtöbb könyvtár épületet számos egyedi stílusban építették, mint például [[historizmus]], itáliai [[reneszánsz]], [[barokk]], klasszikus, spanyol gyarmati és skót főúri (Dunfermline-ban). A 20. század elejére a Carnegie könyvtárak több száz amerikai kis közösség legimpozánsabb építményének számítottak. <ref>[http://files.meetup.com/5382802/CarnegieLibraries.pdf Carnegie Libraries]</ref>