„Ernuszt János” változatai közötti eltérés

hajtani. A pénzreform jogi alapját Mátyás fokozatosan teremtette meg. Ernuszt Jánosnak, mint a koronavám adminisztrátorának, vezető szerepe volt<ref>[http://mek.niif.hu/04600/04622/04622.pdf Humanista múveltség Pannóniában], mek.niif.hu</ref> [[Janus Pannonius|Csezmicei János]]sal és laki [[Tuz János]]sal együttesen javasolt kincstári reform kidolgozásában.<ref>[http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/10%20GYONGYOSSY.pdf Gyöngyössy Márton: A magyar pénzverés kezdetei], gepeskonyv.btk.elte.hu</ref> Ernuszt János, mint Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának elméleti és gyakorlati végrehajtója, felismerte, hogy egy egységes, az egész ország területét behálózó, pénzügyi szervezetet kell létrehozni és a királyi jövedelmek felügyeletét egy kézben kell tartatni, a mindenkori [[kincstartó]] kezében. <ref>[http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/web-konyv/nuiz-konf/Soos.html Soós Ferenc: Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának gyakorlati végrehajtása], jam.nyirbone.hu]</ref> Eltörölték a [[kamara haszna]] nevű adót, amely a sok mentesítés miatt csekély adóbevételt jeletett. A kapuadó (''lucrum camerae'') helyett a füstadót (''tributum fisci regalis'') vezették be, így a háztartásonként szedett adót nem portánként, hanem családonként kellett megfizetni, ami jelentősen megnövelte a kincstár jövedelmét. A király által szentesített pénzügyi törvényt [[1467]]. március 25-én hirdették ki. Bevezették a koronavámot (''vectigal coronae'') a korábbi általános külkereskedelmi - be- és kiviteli - vám, azaz a [[harmincadvám]] (tricesima) helyett.<ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02120/00012/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_12_025.pdf Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében], epa.oszk.hu</ref> 1469-ben megkapta a rendkívüli adó beszedésének jogát is. Mátyás jóváhagyásával a pénzreformot is végrehajtotta, bevezették az új, állandó értékű ezüstpénzeket, ekkor 100 denár ért 20 garast, ami 200 obulust és 1 arany forintot ért.