A hagyomány[[Római Birodalom|rómaiak]] ''Cumidava'' vagy ''Comidava'' néven 106 után [[castrum]]ot szerintépítettek a mai városvárostól területénnégy álltkilométerre északkeletre. Valószínű, hogy azonos néven a ''Comidava''város nevűhatárában korábban [[dákok|dák erőd]] erőd létezett, de nem világos, hogy a castrum helyén vagy a várhegyen. VárátA castrum 250 körül leégett. A rozsnyói várat egyes vélemények szerint a [[Német Lovagrend]] építette [[1215]] körül, mások az első, 1241–42-es [[tatárjárás|tatár betörés]] utánra teszik építését. Első írásos említése [[1331]]-ből való, [[1335]]-ben már ellenállt a tatárok támadásának. A település első lakói [[erdélyi szászok|szász]] telepesek voltak, a [[14. század]] végétől költöztek be déli fertályára görögkeletiek. Őket a korabeli iratok [[bolgárok]]nak nevezik, de valószínűbb, hogy [[vlachok]] lehettek (negyedüket a [[brassó]]i [[Bolgárszeg]]hez hasonlóan ''Belgerey''nek nevezték, közösségük [[1526]]-ban 95 családból állt). [[1421]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] dúlta fel a települést. [[1427]]-ben a vár a város birtoka lett. Ugyanezen évben az itt időző [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] vásártartási joggal látta el. [[1513]]-ban ismét a török pusztította, [[1585]]-ben leégett. [[1637]] és [[1644]] között üvegcsűr működött benne.<ref>Mircea Dan Lazăr: Repertoriul glăjăriilor transilvănene din secolele XVII-XIX. In ''Brukenthal. Acta Musei.'' I. 1. Sibiu – Alba Iulia, 2006, 227. o.</ref> [[1612]]-ben [[Báthory Gábor]] foglalta el a várat, miután a védőknek elfogyott az ivóvizük. [[1655]]-ben és [[1658]]-ban a tatár, [[1660]]-ban Mikes Mihály kancellár eredménytelenül ostromolták a
a várat, de a várost feldúlták. [[1688]]-ban [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] csapatai fosztották ki. [[1708]]-ban [[Jean-Louis Rabutin de Bussy|Rabutin]] serege felégette, majd [[1718]]-ban ismét leégett, [[1719]]-ben pedig [[pestis]]járvány pusztította.
