„II. Uahibré” változatai közötti eltérés

Egy katonai lázadásról is van adat, amely szerint az [[elephantiné]]i helyőrség egyiptomi és idegen csapatai közti súrlódások miatt a katonák távozni akartak Egyiptomból és [[Núbia|Núbiában]] letelepedni. Ez arra utal, hogy az Egyiptomban hagyományos idegenekkel szembeni tartózkodás már nyílt gyűlölködésbe csapott át. Nem véletlen, hogy a későbbi hasonló események sorsfordítóak voltak Uahibré számára is.{{azonos|K215}} Ezt az eseményt azzal a lázadással azonosítják ma már általában, amit [[Hérodotosz]] ír le{{refhely|Hérodotosz|II.30}} és [[II. Pszammetik]] idejére teszi. Az idegenek és helyiek közti ellentét talán az újra egységesedő királyság tényében keresendő. Korábban az egyiptomi haderőt a deltabeli nemesség és a helyi uralkodóházak magánhadseregei adták. A helyi katonák (egyiptomi és líbiai születésűek egyaránt) kivételezett státuszt élveztek. Az egységes királyság haderejének jó részét azonban görög zsoldosok adták, a helyi katonák a viszonylagos státuszesést a görögök megjelenésének tudták be.{{refhely|Bács|64. o.}}

 

 

Sok építményt hagyott az utókorra, főleg [[Szaisz]]ban, [[Athribisz]]ben, a [[Baharija-oázis]]ban és [[Memphisz]]ben. Egy általa Szaiszban emeletett obeliszket [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] [[Róma|Rómába]] szállíttatott és az [[Ízisz]]-templomban állíttatta fel. Az obeliszk ma is áll.{{refhely|Shaw–Nicholson}} Paloták, templomok, [[naosz (szentély)|naoszok]] és [[szphinx|szfinxek]] maradtak utána.{{refhely|Digitalegypt}} Brit régészek találták meg Uahibré memphiszi palotáját és kapcsolódó építményeit, első publikációja [[Flinders Petrie]] nevéhez fűződik [[1909]]-ben.{{refhely|Petrie}} A komplexumot az akkori város lakott területének határán emelték.{{refhely|Wordpress||Memphis Archaeology}} A palota egy fallal körülvett térségen, a [[Ptah]]-templomkörzettől nem messze északra található. A falon belül II. Pszammetik neve a legkorábbi emlék, rajta kívül csak Uahibré és a [[XXX. dinasztia]]beli [[Dzsedhór]] nevét találták itt meg.{{refhely|Baines–Málek|136. o.|azonos=BM136}} Maga a palota 120×60 méteres alapterületű, [[pülón]]nal, és több csarnokkal. Elképzelhető, hogy [[Sztrabón]] erről a palotáról ír:{{refhely|Digitalegypt}}