„Ellenállási jog” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a aprók |
a Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása |
||
1. sor:
Az '''ellenállási jog''' (latinul: ''jus resistendi)''
Idézet az Aranybulla 31. cikkelyéből:<br>
''„Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre. (XXXI. p.)”.''
Az [[1687]]. [[november 17]]-én és [[november 10]]-én a [[pozsony]]i [[országgyűlés]]en a rendek lemondtak erről a jogról, valamint a szabad királyválasztás jogáról. Többek között ez is egyik oka volt annak, hogy az osztrákok és a szabadságharcot támogató szövetséges nagyhatalmak között [[1705]]. [[október 27]]-én megindult béketárgyalások nem jártak sikerrel. A kurucok ([[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] vezetésével ragaszkodtak az ''„ellenállási jog”'' visszaállításához, ámde ebbe a bécsi udvar, hacsak törvényesíteni nem akarta a forradalmakat, nem mehetett bele.
| |||