„Werbőczy István” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Coat of arms of István Werbőczy.jpg|bélyegkép|jobbra|Werbőczy István nemesi címere]]

A közpályán először Ugocsa vármegyében működött, ahonnan mint országgyűlési követ, az egész ország színe előtt ragyogtatta tudását és bámulatos ékesszólását. Az [[1498]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]]-féle nevezetes törvények megalkotásában, melyek a köznemesség rohamos térfoglalását jelentik, már kétségtelenül közreműködött, s az a határozat, melyben II. Ulászló örökös nélküli elhalálozása esetére a nemzet királyválasztási joga s ahhoz való ragaszkodása nyert kifejezést, egyenesen az ő befolyásának tulajdonítható; előjátéka volt ez az [[1505]]. évi [[rákosi végzés]]eknek. Az [[1500]]-as és [[1501]]-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. Ő fogalmazta meg azt a királyhoz intézett felterjesztést, amelyben a nemesség sérelmeinek tolmácsolása mellett a főrendek [[Banderiális hadsereg|bandériumainak]] kiállításáról, a főpapok [[Tized|dézsmaszedésének]] törvényszerű gyakorlásáról kérik a királynak erélyes rendelkezését. Politikai sikereinek azonban egyik legszebbike az 1505. évi rákosi gyűlés híres végzése a nemzeti királyság visszaállítása tárgyában. A köznemesség ragaszkodását Werbőcyhez bizonyítja az a páratlan eset, hogy a hazának és köznek tett jószolgálatai elismeréséül portánként két dénár jutalmat szavazott meg neki az [[országgyűlés]].

[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása első éveiben Werbőczy többnyire külföldön tartózkodott. [[1517]]-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az országgyűléstől. A [[Oszmán Birodalom|török]] támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért Werbőczi [[Velence (Olaszország)|Velencében]], [[Róma|Rómában]], Wormsban, majd [[Nürnberg]]ben járt, mindenütt a török elleni segély kieszközlése érdekében fáradozott, de küldetése nem járt sikerrel. Nem is járhatott, mert Nyugat-Európa - a kibontakozó reformáció által okozott forrongások mellett - épp az itáliai háborúk lázában égett. Az angol és francia királyok, a német-római császár (egyben spanyol király), valamint a pápa és az olasz államok hadai kis megszakításokkal, gyakran szövetségeseket is váltva, folyamatosan harcoltak Itália uralmáért. Visszatérve, az országot a legnagyobb zűrzavarban találta. A pártküzdelmek utolsó fázisa az [[1525]]. [[Június 24.|június 24-ei]] országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] alatt egyik felső-magyarországi várában, [[Dobronya|Dobronyán]] élt visszavonulva.