„Carnegie könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Laci24601 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
Az első Carnegie nyilvános könyvtár szülővárosában (Dunfermline, [[Skócia]]) nyílt meg 1883-ban. Kezdetben Carnegie a támogatását csak néhány olyan városra korlátozta, ahol voltak érdekeltségei. Így az első amerikai könyvtára is [[Braddock]]-ban, [[Pennsylvania]]-ban, épült 1889-ben, ahol egyik acélgyára is működött. Kezdeményezését később kiterjesztette szerte az államokban, az 1890-es években a könyvtárak 75-80 százaléka épült alapítványi finanszírozásából. Támogatta a külön könyvtárak létrehozását afro-amerikaiak számára, például Houstonban a Carnegie könyvtár felépítését színesbőrűek számára.<ref> Paula D. Watson, “Founding Mothers: The Contribution of Women’s Organizations to Public Library Development in the United States”, In: Library Quarterly, Vol. 64, Issue 3, 1994, p.236 </ref>
[[File:Houston_Carnegie_Library_1904.jpg|thumb|right|Carnegie könyvtár Houstonban]]
A könyvtáralapítót azonban nem csak a filantrópia, hanem komoly üzleti érzék is jellemezte. FokozottanA figyeltkönyvtár arraalapítás egyik feltétele az volt, hogy az államépület milyenelkészülte mértékbenután támogattaévente biztosítsa a könyvtárakatváros az építési költségek 10%-át, valamintamiből csakfenn akkortudják volttartani hajlandóaz intézményt. támogatástEzen nyújtanikívül a könyvtárvárosnak megépítéséhezkellett egyingyenesen városbanbiztosítania az építkezésre alkalmas telket is. További kikötés volt, hamindenki biztosítottákszámára aminden könyvtárszolgáltatás megfelelőingyenes fenntartásáróllesz.

A Carnegie könyvtárépületek finanszírozására az igények levelekben fogalmazódtak meg. Az [[Amerikai Könyvtáros Egyesület]] (ALA) felvállalta a mediátor szerepét támogató és támogatott között. Előfordult, hogy a könyvtárral együtt más funkciót – éttermet, játéktermet,– is betöltő épületet szerettek volna létrehozni. Természetesen ezeket a kérvényeket mind elutasították. <ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref><br />
 
1908-ig, azok a közösségek, amelyek elégedettek voltak az alapítvány építési és karbantartási feltételeivel, belátásuk szerint építhettek fel könyvtáraikat. 1911-től azonban csak Carnegie titkára [[James Bertram]] által javasolt terv (''Notes on Library Bilding - Kötelezvény könyvtár épülethez'') alapján lehetett Carnegie könyvtárat építeni. A szabályozás magában foglalta, hogy az épület rendelkezzen egy 9-10 láb magas és a föld alatt 4 láb mélyen fekvő alagsorral a raktár, az előadóterem, a mellékhelyiség számára, valamint legyen külön egy felnőtt és egy gyerek olvasó terem az épület két oldalán, a kettő között pedig a kölcsönzői pult foglaljon helyet.<ref>Carnegie Libraries: The Future Made Bright. Obtaining a Carnegie Library. Oktatási anyag</ref>