Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az első Carnegie nyilvános könyvtár szülővárosában (Dunfermline, [[Skócia]]) nyílt meg 1883-ban. Kezdetben Carnegie a támogatását csak néhány olyan városra korlátozta, ahol voltak érdekeltségei. Így az első amerikai könyvtára is [[Braddock]]-ban, [[Pennsylvania]]-ban, épült 1889-ben, ahol egyik acélgyára is működött. Kezdeményezését később kiterjesztette szerte az államokban, az 1890-es években a könyvtárak 75-80 százaléka épült alapítványi finanszírozásából. Támogatta a külön könyvtárak létrehozását afro-amerikaiak számára, például Houstonban a Carnegie könyvtár felépítését színesbőrűek számára.<ref> Paula D. Watson, “Founding Mothers: The Contribution of Women’s Organizations to Public Library Development in the United States”, In: Library Quarterly, Vol. 64, Issue 3, 1994, p.236 </ref>
[[File:Houston_Carnegie_Library_1904.jpg|thumb|right|Carnegie könyvtár Houstonban]]
A könyvtáralapítót azonban nem csak a filantrópia, hanem komoly üzleti érzék is jellemezte. Carnegie a könyvtárak fenntartását a helyi közösségektől várta el, ragaszkodott ahhoz az elvéhez, hogy azoknak kell segíteni, akik magukon is akarnak segíteni. A könyvtár alapítás egyik feltétele az volt, hogy az épület elkészülte után évente biztosítsa a város az építési költségek 10%-át, amiből fenn tudják tartani az intézményt.<ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref> Ezen kívül a városnak kellett ingyenesen biztosítania az építkezésre alkalmas telket is. További kikötés volt, mindenki számára minden szolgáltatás ingyenes lesz.
 
A Carnegie könyvtárépületek finanszírozására az igények levelekben fogalmazódtak meg. Az [[Amerikai Könyvtáros Egyesület]] (ALA) felvállalta a mediátor szerepét támogató és támogatott között. Előfordult, hogy a könyvtárral együtt más funkciót – éttermet, játéktermet,– is betöltő épületet szerettek volna létrehozni. Természetesen ezeket a kérvényeket mind elutasították. <ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref><br />
165

szerkesztés