|
==Nyolcatomos interhalogének==
[[File:Iodine-heptafluoride-3D-vdW.png|thumb|200px|[[Jód-heptafluorid]]]]
*-Jód-heptafluorid (IF7IF<sub>7</sub>): A jód-heptafluorid egy színtelen gáz. InertKémiailag közömbös vegyület, nincs magányos elektronpárja, ebben a [[kén-hexafluoridrahexafluorid]]ra hasonlít. A moekulamolekula formája egy ötszögletű kettős gúla (pentagonális bipiramis). Ez az egyetlen ismert interhalogén vegyület, amibenamelyben egy atomhoz hét másik atom kapcsolódik.
*-MindenA kísérlet Brómbróm-heptafluorid előállításra irányuló minden kísérlet kudarcot vallott., Aa kísérletek kísérletnélsorán bróm-pentafluorid és fluorgáz keletkezett.
==Interhalogének összefoglaló táblázata.==
==Interhalogének tulajdonságai==
Az interhalogének reaktívabbak mint a kétatomos halogének, mert az interhalogénekben a halogének közti kovalens kötések gyengébbek mint – a fluort kivéve – a kétatomos halogénmolkeulákbanhalogénmolekulákban az atomok közt levő kovalens kötéseknélkötések. A fluort kivéve. Ha azAz interhalogének vízzel reagálnakérintkezve akkor halogénhalogenid- és oxohalogenidoxohalogenidionok ionokkeletkezése keletkeznekközben reagálnak. A BrF5BrF<sub>5</sub> reakciója robbanásveszélyes lehet. Azonban ha szlícium[[szilícium- dioxiddaldioxid]]dal vagy fém-oxiddal lépnek reakcióba akkor az egyik fajta halogén reakcióba lép szlíciummala szilíciummal vagy a fémmel és oxigén illetve elemi állapatúállapotú halogén lesz a másik falytábólfajtából. ▼A legtöbb interhalogén fluorid. Az YX és YX3YX<sub>3</sub> általános összegképletű interhalogénben a halogénatomok elektronnegativitáselektronegativitás különbsége kicsi. Amikor az interhalogének fémekkel reagálnak akkor fém-halogenidek keletkeznek. ▼
YX5YX<sub>5</sub> és YX7YX<sub>7</sub> általános összegképletű interhalogén keletkezik ha nagy az interhalogének közti elektronnegativitáselektronegativitás különbség. Az interhalogénekben a közőontiközponti atom sugrasugara nagyobb mint a hozzá csatlakozó atomoké. Számos interhalogén reagál a fémekkel péláulpéldául a Jód-heptaflurid, kivéve a platinacsoport elemeivel. Az YX5 általános összegképletű interhalogének nem reagálnak az alkállifémekkelalkálifémekkel. ▼▲Az interhalogének reaktívabbak mint a kétatomos halogének, mert az interhalogénekben a halogének közti kovalens kötések gyengébbek mint kétatomos halogénmolkeulákban az atomok közt levő kovalens kötéseknél. A fluort kivéve. Ha az interhalogének vízzel reagálnak akkor halogén és oxohalogenid ionok keletkeznek. A BrF5 reakciója robbanásveszélyes lehet. Azonban ha szlícium-dioxiddal vagy fém-oxiddal lépnek reakcióba akkor az egyik fajta halogén reakcióba lép szlíciummal vagy a fémmel és oxigén illetve elemi állapatú halogén lesz a másik falytából.
▲A legtöbb interhalogén fluorid. Az YX és YX3 általános összegképletű interhalogénben a halogénatomok elektronnegativitás különbsége kicsi. Amikor az interhalogének fémekkel reagálnak akkor fém-halogenidek keletkeznek.
A klór-triklorid a legreaktívabb interhalogén. A jód-triklorid a legkevésbé reaktív. A bróm-trifluorid a legnagyobb termikus stabilitású négy atomos interhalogén. A Jódjód-trikloridnak a legalacsonyabb a termikus stabilitása. A klór-trifluorid forráspontja -12−12 °C. BrómA bróm-trifluorid forráspontja 127 °C, és szobahőmérsékleten folyékony. JódA jód-triklorid olvadáspontja 101 °C. ▼▲YX5 és YX7 általános összegképletű interhalogén keletkezik ha nagy az interhalogének közti elektronnegativitás különbség. Az interhalogénekben a közőonti atom sugra nagyobb mint a hozzá csatlakozó atomoké. Számos interhalogén reagál a fémekkel pélául a Jód-heptaflurid, kivéve a platinacsoport elemeivel. Az YX5 általános összegképletű interhalogének nem reagálnak az alkállifémekkel.
A legtöbb inerhalogéninterhalogén szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Azonban néhány interhalogén főleg azok amelyek amik brómot vagy jódot tartalmaznak folyadékok vagy szilárd halmazállapotúak. A könnyebb interhalogén színtelen, de a nehezebbeknek van színe. Ebben a tekintetben a halogénekhez hasonlítanak. Minél nagyobb az inerhalgénbeninterhalogénben a halogénatomok elektronnegativitáselektronegativitás különbsége annál magasabb az interhalogén forráspontja. Minden interhalogén diamágneses. Az interhalogénekben a halogének közti kötés hossza összefügg a halogének sugarával. Tehát a kis sugarú halogének közti kötések rövidek, a nagy sugarú halogének közti kötések hosszúak. Például klór- fluoridbenfluoridban a kötés hossza 1,628 angstromsangström, a jód-bromidban a kötés hossza 2,47 angstromsangström. ▼▲A klór-triklorid a legreaktívabb interhalogén. A jód-triklorid a legkevésbé reaktív. A bróm-trifluorid a legnagyobb termikus stabilitású négy atomos interhalogén. A Jód-trikloridnak a legalacsonyabb a termikus stabilitása. A klór-trifluorid forráspontja -12°C. Bróm-trifluorid forráspontja 127°C, és szobahőmérsékleten folyékony. Jód triklorid olvadáspontja 101°C.
▲A legtöbb inerhalogén szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Azonban néhány interhalogén főleg azok amelyek amik brómot vagy jódot tartalmaznak folyadékok vagy szilárd halmazállapotúak. A könnyebb interhalogén színtelen, de a nehezebbeknek van színe. Ebben a tekintetben a halogénekhez hasonlítanak. Minél nagyobb az inerhalgénben a halogénatomok elektronnegativitás különbsége annál magasabb az interhalogén forráspontja. Minden interhalogén diamágneses. Az interhalogénekben a halogének közti kötés hossza összefügg a halogének sugarával. Tehát a kis sugarú halogének közti kötések rövidek, a nagy sugarú halogének közti kötések hosszúak. Például klór-fluoridben a kötés hossza 1,628 angstroms, a jód-bromidban a kötés hossza 2,47 angstroms.
==Előállításuk==
NagyabbNagyobb atomszámú interhalognéketinterhalogéneket (pélául ClF3ClF<sub>3</sub>-at) úgy lehet csinálni hogy kis szénatomszámú interhalogéneket (például ClF-et) és halogéneket egyesítenek. Ezt a technikát általában halogén fluoridok előállítására használják. Azonban 250-300 °C nagyobb interhalogéneket lehet kissebbekkékisebbekké alakítani. Lehet két külünbözőkülönböző interhalogént is összekapcsolni így IF7IF<sub>7</sub> jön létre.
KissebbKisebb interhalogének lehet (például ClF) köztvetlenülközvetlenül halogének egyesítésével előállítani. Például, az F2F<sub>2</sub> reakcióba lép a Cl2 Cl<sub>2</sub> 250 °C-on, hogy két ClF molekula keletkezik. Br2Br<sub>2</sub> reagál F2F<sub>2</sub>-vel azonos módon, de 60 ° C-on. Az I2I<sub>2</sub> 35 °C-on reagál F2F<sub>2</sub>-vel. Az IF5IF<sub>5</sub> forráspontja 97 °C. A Br forráspontja 40,5 °C. Az IF7IF<sub>7</sub> előállítható palládium-jodid és fluor reakciójával.
==Felhasználásuk==
Néhány interhalogenéninterhalogén, például BrF3BrF<sub>3</sub>, IF5IF<sub>5</sub> és ICl, jó halogénező szerek. A BrF5BrF<sub>5</sub> reakcióánálreakciójánál fluor keletkezik. A J ▼
jód-monokloridot katalizátorként használják néhány reakcióban. És segítik a zsírok és olajok telítettségének a mérését. Számos interhalogenént, például IF7IF<sub>7</sub>, arra használják, hogy polihalogént alkossanak velük . [1]. ▼▲Néhány interhalogenén, például BrF3, IF5 és ICl, jó halogénező szerek. A BrF5 reakcióánál fluor keletkezik. A J
▲jód-monokloridot katalizátorként használják néhány reakcióban. És segítik a zsírok és olajok telítettségének a mérését.Számos interhalogenént, például IF7, arra használják, hogy polihalogént alkossanak velük. [1].
==Fordítás==
{{fordítás|en|Interhalogen}}
==Hivatkozások==
A cikk az angol Interhalogen fordításán alapul az eredeti cikk szerkesztői ott vannak felsorolva.
{{jegyzetek}}
==Források==
*1.^ a b c d e f g h P.B. Saxena (2007), Chemistry Of Interhalogen Compounds, retrieved February 27, 2013
*2.^ Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth–Heinemann. p. 824. ISBN 0080379419.
*3.^ Robert A. Meyers, editor (2001), "Encyclopedia of Physical Science and Technology: Inorganic Chemistry", third edition. Academic Press. ISBN 978-0-12-227410-7 Quote: "A few ternary compounds, such as IFCl2 and IF2Cl, are also known." (no source given)
*4.^ C. Parameshwara Murthy (2008), "University Chemistry", volume 1, 675 pages. New Age International. ISBN 8122407420. Quote: "The only two interhalogen componds are IFCl2 and IF2Cl" (no source given)
*5.^ Balaram Sahoo, Nimai Charan Nayak, Asutosh Samantaray, Prafulla Kumar Pujapanda (2012), "Inorganic Chemistry". PHI Learning Pvt. Ltd. ISBN 8120343085. Quote: "Only a few ternary interhalogen compounds such as IFCl2 and IF2Cl have been preprared." (no source given)
*6.^ Igor S. Ignatyev and Henry F. Schaefer III (1999), "Bromine Halides: The Neutral Molecules BrClFn (n = 1-5) and Their Anions Structures, Energetics, and Electron Affinities". Journal of the American Chemical Society, volume 121, issue 29, pages 6904–6910. doi:10.1021/ja990144h Conclusion: maybe there are some barely stable compounds.
*7.^ Sharpe (1956). Supplement to Mellor's comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry, Supplement II, Part 1, (F, Cl, Br, I, At). p. 742.
*8.^ Hare, Hobart Amory; Caspari, Charles; Rusby, Henry Hurd; Geisler, Joseph Frank; Kremers, Edward; Base, Daniel (1909). The national standard dispensatory (2nd ed.). Lea & Febiger. pp. 858–859.
*9.^ Manahan, Stanley E (2003). Toxicological Chemistry and Biochemistry (3rd ed.). CRC Press. p. 241. ISBN 9781566706186.
*10.^ Grushko, Ya. M (1992). Handbook of Dangerous Properties of Inorganic And Organic Substances in Industrial Wastes. CRC Press. p. 54. ISBN 9780849393006.
*Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth–Heinemann. ISBN 0080379419.
[[Kategória:Halogének]]
| 