„Beszédaktus-elmélet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Lokúció, illokúció, perlokúció: pontosítás, fogalmi tisztázás
193. sor:
 
A beszédaktusok elvégzése során Austin elmélete szerint három alaktust végzünk el, melyek az alábbiak:
*[[Lokúciós aktus]]
*[[Illokúciós aktus]]
*[[Perlokúciós aktus]]
 
A lokúciós akuts nem más, mint egy nyelvtanilag értelmezhető hangsor. Az illokúciós aktus azt a cselekvést jelöli, amit a lokúcióval megteszünk. Ez lehet kijelentés, ígéret, fenyegetés, tiltás, parancs, köszönés. Minden megnyilatkozás egyben lokúció és illokúció. Ezen két fogalom segítségével lehet [[Lokúció|értékelni a megnyilatkozásokat]].
A perlokúcióperlokúciós aktus a beszélő mondásának hatása a hallgatóra, azaz meggyőzés, megfélemlítés, lelkesítés, megalázás stb. Ezek közül leginkább kutatott terület az illokúciós aktus.
Bach Harnish, Searle, Morgan közvetett és közvetlen illokúciós aktust különböztet meg. Clark – Carlson lineáris és laterális közvetett illokúciós aktusokról beszél függően attól, hogy kik a hallgatók. Amennyiben a közvetlen és közvetett címzett azonos, akkor lineáris illokúciós aktust hajt végre a beszélő, amennyiben különböző, akkor laterális illokúciós aktus történik
Laterális illokúciós aktus során előfordulhat, hogy a beszélő látszólag nem a közvetett címzetthez beszél, hanem valaki máshoz.