Wikipédia

„News of the World (album)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: HTML-sortörés
42. sor:
 
==Kompozíció==
===ZeneSzöveg===
{{Hangminta2
| szélesség = 250px
|fájlnév1 = We Will Rock You.ogg
|cím1 = We Will Rock You
|szöveg1 = A dal első versszaka. Megfigyelhető a folyamatos "dobbantás-dobbantás-taps", a dal végéig ez az egyetlen kíséret az ének mögött.
}}Ha nem is voltak egyformán kreatívak, az együttesben mind a négy tag írt dalokat, és általában külön dolgoztak a szerzeményeiken. Gyakran segítettek be egymásnak, de végső soron azt jelölték szerzőnek, akitől a szöveg alapötlete jött.<ref name="days"/> Az albumot kezdő „We Will Rock You” May szerzeménye, aki nem magyarázta túl a jelentését: 2008-ban a ''[[Q magazin|Q]]''-ban a „az ember három életszakaszáról szóló” himnusznak”,<ref>{{cite journal|journal=[[Q magazin|Q]]|title=1958-2008 – Fifty Years Of Great British Music|pages=54–57|first=Robert|last=Sandall|year=2008|month=március}}</ref> egy 2001-es interjúban pedig „egy az életről szóló üzenet”-nek nevezte.<ref>{{Hivatkozás/Epizód |cím=Brian May on BBC World Service|url=http://www.brianmay.com/brian/radio/worldservicejan01.html |hálózat=BBC |város= London|sugárzás ideje= 2001-01-21|nyelv=angol}}</ref> Ezt követi Mercury „We Are the Champions” című győzelmi dala, amelyet sokan támadtak a szövege miatt, de később Taylor megmagyarázta: „nem mi (az együttes) vagyunk a bajnokok, hanem mi mindannyian (az együttes és a hallgatók).”{{h|Sutcliffe|2010|p=115}} Taylornak két dalára is szokás úgy tekinteni, mint a dobos által lenézett punk stílus gúnyolására: a „Sheer Heart Attack” a punkdalok egyszerűségét parodizálja, a „Fight From the Inside” a punkokat éltető korabeli kritikusokat támadja.{{h|Purvis 2007|p=146, 274}} A szomorkás „All Dead, All Dead” megírásakor May a gyermekkorában elvesztett háziállatára gondolt.{{h|Purvis 2007|p=108}} Deacon „Spread Your Wing”-je „munkásosztálybeli valóságshow egy ír kocsmát takarító srácról,” aki ki akar szabadulni nyomorúságos helyzetéből.{{h|Sutcliffe|2010|p=124}}
|fájlnév2 = My melancholy blues.ogg▼
 
|cím2 = My Melancholy Blues▼
Az együttes tagjai ebben az időszakban nagyrészt egyedül dolgoztak a saját dalaikon, saját maguk írták a szöveget is. Taylor két dalát is, a „Sheer Heart Attack”-ot és a „Fight From the Inside”-ot az általa lenézett [[punk]] stílus elleni gúnyolódásnak tekintik: előzőben a punkegyüttesek tagjainak értelmi képességét kérdőjelezi meg, és a dalaik egyszerűségét parodizálja, utóbbi a punkokat éltető korabeli újságírókat támadja.{{h|Purvis|2007|p=146, 274}} May „We Will Rock You” dalának is van hasonló értelmezése, de a gitáros egy interjúban mégis úgy beszélt róla, hogy egy ember életét meséli el: „Ez »az ember három életszakasza« himnuszunk”. A szövege miatt sokat támadott „We Are the Champions” győzelmi himnusz, és a tagok elmondása szerint nem arról szól, hogy az együttes bárkinél jobb lenne, hanem mindenki együtt, a Queen és a rajongók.{{h|Sutcliffe|2010|p=115}} A szomorkás hangulatú „All Dead, All Dead” May gyermekkori háziállatáról szól.{{h|Purvis|2007|p=108}} Az egyszerű szövegű „Get Down, Make Love” egyértelműen Mercury szexuális vágyairólszabadosságáról mesélbeszél.{{h|Blake|2010|p=208}} AMay „Sleeping on the Sidewalk”-ja egy történetmesélő dal, egy hajléktalan dzsessz trombitás felemelkedéséről,utcazenész híressé válásáról, majdés bukásáról szólmesél – átvitt értelemben May félelmeit zenésítifogalmazza meg, aki visszahúzódó, szerény személyiségével nehezen tudta feldolgozni a híressé válását.{{h|Purvis| 2007|p=250}} ADeacon balladaszerű „Spread Your Wings” egy „munkásosztálybeli valóságshow egy ír kocsmát takarító srácról”, aki ki akar szabadulni nyomorúságos helyzetéből.{{h|Sutcliffe|2010|p=124}} Aegyszerű „Who NeedNeeds You”-ja egy szerelmes férfiról szól, aki kiadja a barátnője útját, miután az nem becsülte semmire.{{h|Purvis| 2007|p=274}} Az „It’s Late” Maytől egy szerelmi történetet mesél el három felvonásban: „Az első rész otthon játszódik, a férfi a kedvesével van. A második rész egy szobában zajlik valahol, ahol a fickó egy másik nővel van, akit szeret, és nem tudja nem szeretni, a harmadik részben viszont újra visszatér a kedveséhez”.{{h|Purvis| 2007|p=184–185}} AzMercury dalában, a szomorkás „My Melancholy Blues”-ban a megrögzött kocsmatöltelék azon kesereg, hogy a szerelme elhagyja őt, de biztosítja, hogy rögtön lerészegedik, így felejtve el a bánatát.{{h|Purvis| 2007|p=216}}▼
|szöveg2 = Bár a dalok nagy része rockos felfogásban készült, többek között a gitárt nélkülöző [[dzsessz]]es "My Meancholy Blues" is elüt ettől. ▼
 
===SzövegZene===▼
{{Hangminta2
▲|fájlnév2fájlnév1 = My melancholy blues.ogg
▲|cím2cím1 = My Melancholy Blues
▲|szöveg2szöveg1 = Bár a dalok nagy része rockos felfogásban készült, többek között a gitárt nélkülöző [[dzsessz]]es "My Meancholy Blues" is elüt ettől.
}}
Jack Nelson, az együttes ex-menedzsere egyszer azt mondta: „amikor megérkezünk egy reptérre, az egyik megáll, a másik elmegy jobbra, a harmadik elmegy balra, a negyedik pedig előre indul”. [[Mark Blake (író)|Mark Blake]] az együttesről írt ''[[Is This the Real Life? – The Untold Story of Queen]]'' című könyvében úgy vélte, hogy a ''News of the World'' volt az első albumuk, amelyen ezek a felfogásbeli különbségek látványosan megjelentek. Bár a tagok különböző stílusa már addig is az albumaik meghatározó jellemzője volt, ez alkalommal nem jelentett egyértelmű összetartó erőt.{{h|Blake|2010|p=207}} Georg Purvis a ''[[Queen: Complete Works]]'' című könyvében azt írta, hogy a viszonylag rövid felvételi idő friss jelleget kölcsönöz a végeredménynek, hiszen ezúttal nem voltak hónapokig összezárva, az előre lekötött fellépések miatt határidőre el kellett készülniük, így a legtöbb dal úgy hangzik, mint egy demófelvétel. May szerint „a különböző személyiségek jól körvonalazódtak ezen az albumon, ahol mindegyik dal teljesen különbözik az előtte lévőtől, és nem köti össze őket semmilyen koncepció. Ezúttal Roger és John is több részt vettek ki a dalírásból.”{{h|Purvis|2007|p=43–44}} [[Chuck Eddy]] kritikus 2010-ben ezt írta az album stílusáról: „Néhányan odáig mentek, hogy a lemez tulajdonképpen a punk rockra adott válasz, bár ez meglehetősen vad elgondolás, mivel ha a Queen annyira gyűlölte a punk egyszerűségét, akkor nem kellett volna egy, még a korábbiaknál is cizelláltabb albumot készíteniük? […] Az igazság az, hogy a lemezt végighallgatva nehéz tagadni, hogy inkább a funkra adott válasznak tekinthető. […] a „[[We Will Rock You (dal)|We Will Rock You]]”, a súlyos alapütemre épülő, énekközpontú dal is az ősrap világába tett első kalandozásuk terméke. [...] Ám még ennél is egyértelműbb funk-metal hatásokat mutat az emlékezetesen vastag „[[Fight From the Inside]]”, amely már magában hordozza a „[[Dragon Attack]]”, és ebből következően [[Billy Squier]] stílusjegyeit. A „[[Get Down, Make Love]]” elsőre talán kissé lomhának tűnik, ám annál funkosabb és harsányabb, nem is beszélve az [[Indusztriális zene|ős-industrial]] zene perverzitásáról…”{{h|Sutcliffe|2010|p=124}}
 
Többségben vannak az albumon a Queenre jellemző balladák, a zongora alapú, dallamos „[[Spread Your Wings]]” és „[[We Are the Champions]]”, és az erőteljes gitárkíséretet kapó „[[All Dead, All Dead]]”. Emellett az együttes szokásához híven egy-egy dal erejéig különböző stílusokban is kísérleteztek, ilyen a karibi hangulatú „[[Who Needs You]]”, a funk és R&B inspirálta „Get Down Make Love”, a zongora kísérte dzsessz „[[My Melancholy Blues]]”, valamint a blues-rock szerű „[[Sleeping on the Sidewalk]]”.{{h|Purvis|2007|p=44}}{{h|Blake|2010|p=208}} Ugyancsak jellemző a Queenre a többtételes elrendezés egy dalon belül, ami itt a több mint hatperces hosszúságú, gitárorientált „[[It’s Late]]” című dalban köszön vissza.{{h|Blake|2010|p=207–208}} Az albumot indító kétperces „We Will Rock You”-nak egyszerű és hatásos szerkezete van, két lábdobbantást egy taps követ, ez adja a ritmust, emellé jön a minden további kíséret nélküli ének – az egyedüli hangszeres közreműködés rajta a dal végén hallható meglepetésnek szánt gitárszóló.{{h|Blake|2010|p=209–210}}
 
▲===Szöveg===
▲Az együttes tagjai ebben az időszakban nagyrészt egyedül dolgoztak a saját dalaikon, saját maguk írták a szöveget is. Taylor két dalát is, a „Sheer Heart Attack”-ot és a „Fight From the Inside”-ot az általa lenézett [[punk]] stílus elleni gúnyolódásnak tekintik: előzőben a punkegyüttesek tagjainak értelmi képességét kérdőjelezi meg, és a dalaik egyszerűségét parodizálja, utóbbi a punkokat éltető korabeli újságírókat támadja.{{h|Purvis|2007|p=146, 274}} May „We Will Rock You” dalának is van hasonló értelmezése, de a gitáros egy interjúban mégis úgy beszélt róla, hogy egy ember életét meséli el: „Ez »az ember három életszakasza« himnuszunk”. A szövege miatt sokat támadott „We Are the Champions” győzelmi himnusz, és a tagok elmondása szerint nem arról szól, hogy az együttes bárkinél jobb lenne, hanem mindenki együtt, a Queen és a rajongók.{{h|Sutcliffe|2010|p=115}} A szomorkás hangulatú „All Dead, All Dead” May gyermekkori háziállatáról szól.{{h|Purvis|2007|p=108}} Az egyszerű szövegű „Get Down, Make Love” egyértelműen Mercury szexuális vágyairól mesél.{{h|Blake|2010|p=208}} A „Sleeping on the Sidewalk” egy történetmesélő dal, egy hajléktalan dzsessz trombitás felemelkedéséről, híressé válásáról, majd bukásáról szól – átvitt értelemben May félelmeit zenésíti meg, aki visszahúzódó, szerény személyiségével nehezen tudta feldolgozni a híressé válását.{{h|Purvis|2007|p=250}} A balladaszerű „Spread Your Wings” egy „munkásosztálybeli valóságshow egy ír kocsmát takarító srácról”, aki ki akar szabadulni nyomorúságos helyzetéből.{{h|Sutcliffe|2010|p=124}} A „Who Need You” egy szerelmes férfiról szól, aki kiadja a barátnője útját, miután az nem becsülte semmire.{{h|Purvis|2007|p=274}} Az „It’s Late” egy szerelmi történetet mesél el három felvonásban: „Az első rész otthon játszódik, a férfi a kedvesével van. A második rész egy szobában zajlik valahol, ahol a fickó egy másik nővel van, akit szeret, és nem tudja nem szeretni, a harmadik részben viszont újra visszatér a kedveséhez”.{{h|Purvis|2007|p=184–185}} Az szomorkás „My Melancholy Blues”-ban a megrögzött kocsmatöltelék azon kesereg, hogy a szerelme elhagyja őt, de biztosítja, hogy rögtön lerészegedik, így felejtve el a bánatát.{{h|Purvis|2007|p=216}}
 
==Megjelenés==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/News_of_the_World_(album)”