„Interhalogének” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
némi bővítés enwikiből + kritika |
||
1. sor:
Az '''interhalogének''' olyan [[vegyület]]ek, melyek legalább két különböző [[halogén]]atomot tartalmaznak: ([[fluor]]t, [[klór]]t, [[bróm]]ot, [[jód]]ot vagy [[asztácium]]ot). A legtöbb ismert interhalogén vegyület két különböző atomból épül fel, általános képletük: XY<sub>''n''</sub>, ahol X a kisebb [[elektronegativitás]]ú halogén, és n = 1, 3, 5 vagy 7. E vegyületek mindegyike hajlamos [[hidrolízis]]re és ionizációra, utóbbi eredményeként polihalogénionok keletkeznek.
Nem ismert olyan interhalogén vegyület, amelyben kettőnél több különböző halogén található<ref name = "Chemistry of Interhalogens"/>, bár néhány könyv szerint a {{chem|IFCl|2}} és {{chem|IF|2|Cl}} vegyületeket előállították,<ref>{{cite book
|last=Greenwood |first=N.N.
|coauthor=Earnshaw, A.
|year=1999
|title=Az elemek kémiája
|edition=1.
|location=Budapest
|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó
|isbn=963-18-9144-5
|pages=1121
}}
</ref><ref name=Meyers>Robert A. Meyers, editor (2001), [http://www.sciencedirect.com/science/referenceworks/9780122274107 "Encyclopedia of Physical Science and Technology: Inorganic Chemistry"], third edition. Academic Press. ISBN 978-0-12-227410-7 Quote: "''A few ternary compounds, such as {{chem|IFCl|2}} and {{chem|IF|2|Cl}}, are also known.''" (no source given)</ref><ref name=Murthy>C. Parameshwara Murthy (2008), [http://books.google.com.br/books?id=0xl17YU8WzQC&pg=PA217 "University Chemistry"], volume 1, 675 pages. New Age International. ISBN 8122407420. Quote: "''The only two interhalogen componds are {{chem|IFCl|2}} and {{chem|IF|2|Cl}}''" (no source given)</ref><ref name=Sahoo>Balaram Sahoo, Nimai Charan Nayak, Asutosh Samantaray, Prafulla Kumar Pujapanda (2012), [http://books.google.com.br/books?id=QBkLQzaJXc4C&pg=PA534 "Inorganic Chemistry"]. PHI Learning Pvt. Ltd. ISBN 8120343085. Quote: "''Only a few ternary interhalogen compounds such as {{chem|IFCl|2}} and {{chem|IF|2|Cl}} have been preprared.''" (no source given)</ref> és elméleti vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a {{chem|BrClF|''n''}} sorozat egyes tagjai valamennyire stabilak.<ref name=Ignatiev>Igor S. Ignatyev and Henry F. Schaefer III (1999), "Bromine Halides: The Neutral Molecules {{chem|BrClF|''n''}} (''n'' = 1-5) and Their Anions Structures, Energetics, and Electron Affinities". Journal of the American Chemical Society, volume 121, issue 29, pages 6904–6910. {{doi|10.1021/ja990144h}} Conclusion: maybe there are some barely stable compounds.</ref>
==Kétatomos interhalogének==
34 ⟶ 47 sor:
==Nyolcatomos interhalogének==
[[File:Iodine-heptafluoride-3D-vdW.png|thumb|200px|[[Jód-heptafluorid]]]]
*[[Jód-heptafluorid]] (IF<sub>7</sub>): színtelen gáz. <!--Kémiailag közömbös vegyület, --><!--Attól, hogy nincs nemkötő elektronpár, még reakcióképes, és elég erélyes fluorozószer-->Nincs magányos elektronpárja, ebben a [[kén-hexafluorid]]ra hasonlít. A molekula formája egy ötszögletű kettős gúla (pentagonális bipiramis). Ez az egyetlen ismert interhalogén vegyület, amelyben egy atomhoz hét másik atom kapcsolódik.
*A bróm-heptafluorid előállításra irányuló minden kísérlet kudarcot vallott, a kísérletek során bróm-pentafluorid és fluorgáz keletkezett.
73 ⟶ 86 sor:
==Hivatkozások==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
* N. N. Greenwood, A. Earnshaw, ''Az elemek kémiája'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963 18 9144 5
[[Kategória:Halogének]]
| |||