„Óbudai zsinagóga” változatai közötti eltérés

| vallás= [[izraelitaZsidó vallás|zsidó]]

| stílus= [[Klasszicizmus|klasszicista]]

Az '''óbudai zsinagóga''' [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületében]], a [[Lajos utca]] 163-alatt található épület, mely Budapest legrégibb, ma is álló [[zsinagóga|zsidó imaháza]], egyben az [[európa]]i [[Klasszicizmus|klasszicista]] zsinagógaépítészet egyik remeke. Az 1960-as évektől, mikor a [[Budapesti Izraelita Hitközség]] eladta, egészen a 2010-es részleges felújításáig múzeumként, raktárként, illetve stúdióként is üzemelt. Helyreállítását követően, 2010 tavaszától az [[Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség]] központja, rabbija pedig [[Köves Slomó]] lett. Felekezeti szempontból az [[ortodox judaizmus]]hoz, azon belül a [[Zsidó vallás#Statusquo_Ante|Statusquo Ante irányzathoz]] tartozik.

A [[18. század]]ban a [[Zichy család]] védelme alatt állottak és miután megfizették az előírt védelmi pénzt, nagy kiváltságokat kaptak és a hatóság nem zaklatta őket. Megengedték nekik, hogy saját istentiszteletet tartsanak, belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, [[kóser]] bort és húst mérjenek. Számos műhelyt, üzemet alapítottak, így például [[1784]]-ben a [[Goldberg Ferenc]] aranyműves által alapított [[Kékfestés|kékfestő]] [[Manufaktúra|manufaktúrát]]. [[1787]]-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát, azonban nem zárt negyedben, hanem elszórva éltek. A ''Zsidó utcai'' (ma: [[Lajos utca]]) központban alakult ki először minden szükséges funkció egy rendes hitközséghez.<ref name="zsinagogak">{{Hiv-web|url=http://www.zsinagogak.com/index.php?option=com_content&task=view&id=129&Itemid=1 |cím=Óbudai zsinagóga és hitközség |szerző= |munka=Magyarországi zsinagógák |kiadó=www.zsinagogak.com |dátum=20080904 |elérés=20100830}}</ref>

A tervek elkészítésével [[Landherr András]]t bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, [[Oszlopcsarnok|oszlopos előcsarnokot]] és tetőszerkezetet kapott. Az [[Ács (foglalkozás)|ácsmunkát]] Goldringer X Ferenc, a [[stukkó]]kat Maurer János készítette.<ref name="lia"/> A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat [[Oszloprend#Korinthoszi_oszloprend|korinthoszi oszloposzloppal]]pal alátámasztott, [[timpanon]]os záródású nyitott [[Oszlopcsarnok#Portikusz|portikusz]]. A timpanon alatt [[héber nyelv]]ű idézet:

Az épület belsejét [[1900]]-ban [[Szecesszió|szecessziós stílusstílusban]]ban felújították<ref name="hg">{{Hiv-web|url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/7437-a-zsido-buda# |cím=A zsidó Buda |szerző=Zsámboki Miklós |munka=Építészet |kiadó=www.hg.hu |dátum=20090724 |elérés=20100830}}</ref>, a villanyt is akkor vezették be.<ref name="NSZ"/> Az [[1960-as évek]] végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet [[1972]]-ben a mai [[Textilmúzeum]] elődje, a ''Textil Műszaki Múzeum'',<ref>{{Hiv-web|url=http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=85&IDT=734 |cím=A Textilmúzeum elmúlt harminc éve: Óbudától – Óbudáig |szerző= |munka=Kiállítás (2002.06.19.–2002.12.22.) |kiadó=www.museum.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> majd – miután az [[1980-as évek]] elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat – az épületben a [[Magyar Televízió]] (MTV) alakította ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.<ref name="hg"/>