Főmenü megnyitása

Módosítások

infobox, +források, +kat.
{{Életrajz infobox
'''Sőtér István''' ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége, [[Jász Veronika]] grafikus-iparművész.
| név = Sőtér István
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név = Sőtér István
| születés helye = [[Szeged]]
| születés dátuma = [[1913]]. [[június 1.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1988]]. [[október 7.]] {{életkor-holt|1913|6|1|1988|10|7}}
| nemzetiség = magyar
| házastárs = [[Jász Veronika]]
| szakma = író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár
| művésznév =
| becenév =
| szerepei =
| munkái =
| díjak = [[Kossuth-díj]] (1954) <br> [[József Attila-díj]] (1985)
| kitüntetés =
| aláírás =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}
 
'''Sőtér István''' ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, [[Jász Veronika]] grafikus-iparművész.
==Élete==
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. [[1931]]-[[1935]] között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. [[1935]]-[[1936]] között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa. [[1936]]-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa. [[1936]]- [[1939]] között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; [[1939]]-[[1945]] között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). [[1945]]-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. [[1948]]-[[1952]] között a szegedi egyetem tanára, [[1952]]-től az [[1960]]-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, [[1953]]-[[1956]], [[1963]]-[[1966]] között rektora. [[1956]]-ban oktatásügyi-miniszter helyettes. [[1957]]-[[1983]] között, nyugállományba vonulásáig az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. [[1960]]-[[1969]] között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, [[1970]]-[[1973]] között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár [[1949]]-[[1960]] között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját [[1947]]-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.
 
==DíjaiÉletpályája==
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. 1931-1935 között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa volt. 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszter helyettesként dolgozott. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig a [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt. 1960-1969 között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a [[Sorbonne]] doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a [[Veszprémi Petőfi Színház]] vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.
* [[Kossuth-díj]] ([[1954]])
* [[József Attila-díj]] ([[1985]])
 
==Művei==
* Fellegjárás ([[regény, 1939]], 1977)
* Francia szellem a régi Magyarországon ([[tanulmány, 1940]])
* Kelet és nyugat határán ([[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]]sal és [[Várkonyi Nándor]]ral, 1941)
* Francia-magyar művelődési kapcsolatok ([[1941]])
* Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
* [[Jókai Mór]] ([[1941]])
* [[Jókai Mór]] (1941)
* A templomrabló ([[1943]])
* A templomrabló (regény, 1943)
* Francia-magyar művelődési kapcsolatok ([[1944]])
* Két iskola (esszé, 1944)
* A kísértet ([[1945]])
* MagyarFrancia-franciamagyar művelődési kapcsolatok ([[1946]]1944)
* A kísértet (regény, 1945)
* Játék és valóság ([[1946]])
* Magyar-francia kapcsolatok (monográfia, 1946)
* Budai átkelés ([[1946]])
* Játék és valóság (esszék, 1946)
* Bűnbeesés ([[1947]])
* Budai átkelés (elbeszélés, 1946)
* Hídszakadás ([[1948]])
* Bűnbeesés (regény, 1947)
* Sötétkamra ([[1948]])
* Hídszakadás (regény, 1948)
* Egy özvegyasszony élete ([[1951]])
* Négy nemzedék (antológia, 1948)
* A szegedi textilkombinát ([[1951]])
* Sötétkamra (elbeszélés, 1948)
* [[Eötvös József]] ([[1951]])
* Egy özvegyasszony élete (elbeszélés, 1951)
* Eötvös József ([[1953]])
* A szegedi textilkombinát (elbeszélés, 1951)
* Romantika és realizmus ([[1956]])
* [[Eötvös József]] (tanulmány, 1951, monográfia, 1953)
* Világtájak ([[1957]])
* Romantika és realizmus (válogatott tanulmányok, 1956)
* Madártávlat ([[1959]])
* Világtájak (tanulmány, 1957)
* Édenkert ([[1960]])
* Madártávlat (útirajzok, 1959)
* A magyar irodalom története (u.n. "SPENÓT", mint főszerkesztő) 1964-1966
* Édenkert (elbeszélés, 1960)
* Vacsora Carmelben ([[1968]])
* Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987)
* Az ember és műve ([[1971]])
* A magyar irodalom története I.-VI. 1964-1966
* Az elveszett bárány ([[1974]])
* Álom a történelemről. [[Madách Imre]] és Az ember tragédiája (1965)
* Bakator ([[1975]])
* Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966)
* Werthertől Szilveszterig ([[1976]])
* Vacsora Carmelben (útinapló, 1968)
* Tiszta Emma ([[1978]])
* Az ember és műve (tanulmány, 1971)
* Budai Oroszlán ([[1978]])
* Az elveszett bárány (regény, 1974)
* Komoly ének ([[1984]])
* A sas és a serleg. Akadémiai arcképek (tanulmány, 1975)
* Bárányt szoptató Oroszlán ([[1988]])
* Bakator (összegyűjtött kisregények, elbeszélések és drámák, 1975)
* Werthertől Szilveszterig (tanulmány, 1976)
* Évgyűrűk (visszaemlékezés, 1976)
* Tiszta Emma (elbeszélés, 1978)
* Budai Oroszlán (regény, 1978)
* Komoly ének (elbeszélés, 1984)
* Bárányt szoptató Oroszlán (regény, 1988)
* A magyar irodalom története 1945-1975 (u.n."SÓSKA", mint szerkesztő) 1981-1988
 
===Fordításai===
==Műfordításai==
*{{CitLib|aut=[[Emily Brontë]] |tit=Üvöltő szelek |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1940}}
*{{CitLib|aut=[[Graham Greene (író)|Graham Greene]] |tit=Hatalom és dicsőség |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1941}}
*{{CitLib|aut=[[William Makepeace Thackeray|W. M. Thackeray]] |tit=Hiúság vására |loc=Budapest |red=Szépirodalmi |ann=1950}}
 
==Díjai, kitüntetései==
==Forrás==
* Magyar Köztársasági Érdemrend (1948)
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
* Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
* az Ordre des Arts et Lettres tiszti fokozata (1974)
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983)
 
==Források==
== Külső hivatkozások ==
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
* {{PORT.hu-person|140919|Sőtér István}}
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
 
== További információk ==
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/s/i011787.htm Kortárs magyar írók]
 
{{DEFAULTSORT:So~ter Istvan}}
 
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:József Attila-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Eötvös-kollégisták]]
[[Kategória:Szegediek]]
[[Kategória:1913-ban született személyek]]
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]]