„János vitéz (daljáték)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: Kieg. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
== Lázas készülődés ==
Beöthy László a sikeres előadásban gondolkodva Takács Mihályt, az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] művészét szerette volna Kukorica Jancsi szerepében látni, míg Iluska és a francia királykisasszony szerepét egyaránt [[Fedák Sári]]nak, a kor ünnepelt primadonnájának szánta. Számításait keresztül húzta, hogy Fedák Sári a szövegkönyv elolvasása után inkább a főszerepre, azaz Kukorica Jancsi szerepére vágyott. A színigazgató nem akart ellenkezni rajongott primadonnájával, ezért a szerepet neki adta. A színház ruhatervezője, Csepreghyné Rákosi Ida a népszínmű pászorruhája helyett egy kivarrott, zöld szűrt, egy gyöngyökkel gazdagon kirakott lajbit, egy rojtos ujjú bő pásztoringet, rámás csizmát és árvalányhajas kalapot álmdott a szerephez. A női főszerepet végül ketté osztották, így Iluska karakterét [[Medgyaszay Vilma]], a francia királykisasszonyt [[Szamosi Elza]] formálhatta meg. A gonosz mostoha bőrébe Csatai Janka bújt, Bagót Papp Mihály alakította, a francia kiráy szerepét pedig Németh József játszotta. A darab rendezője [[Bokor József (zeneszerző)|Bokor József]] lett, a zenekart Konti József vezényelte.
A próbák során Konti vértelennek és lassúnak találta a tempókat, a zenekari hangzást pedig fakónak és üresnek érezte. Ezért még a bemutató előtt felkérte Vincze Zsigmondot, hogy készítsen új hangszerelést a műhöz. A színpadi adaptációban Bakonyi meglehetősen egyszerű vonalvezetésű cselekményt bonyolított, és kihagyta az eredeti mű legizgalmasabb és legbájosabb részeit, a kalandokat. Az első felvonás még a népszínműre emlékeztet. A falu két árvájának szerelmét, a nyáj szétszéledését és Jancsi menekülését az ismert módon mutatja be. A második felvonás már inkább a bécsi és francia operettek világát mintázza, a kalandokról említést sem tesz, csak a francia király megmentésére koncentrál. A harmadik felvonás az archaikus tündéries játékra épül, és szinte semmi nem történik benne. Ráadásul a mű is másként végződik, mint eredetileg: A tündérkitállyá koronázott Jancsi, és az ő Tündérországban meglelt Iluskája honvágyuk miatt visszatérnek a szülőfaluba.
== A premier ==
A bemutatót 1904. november 18-án tartották. A premierhangulat izgalmát csak fokozta, hogy éppen az előadással egyidőben zajlott le a [[Országgyűlés|Magyar Országgyűlés]]ben a [[Perczel Dezső|Perczel]]-féle [[zsebkendőszavazás]], melyet a szünetben [[Zichy Jenő]] gróf mesélt a színházban.
A darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott. A közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás is felcsuklott innen-onnan. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán, a karmester Konti József is a zsebkendője után kutakodott, de még a zeneszerző Kacsóh Pongrác szeme is könnyes lett. Fedák Sári úgy emlékezett vissza a darab bemutatójára, mint addigi legnagyobb sikerére, melyben a közönségnek is hatalmas szerepe volt.
== Cselekmény ==
43 ⟶ 49 sor:
== A fogadtatás ==
== Források ==
* Híres operettek: ''János vitéz''. Budapest, Kossuth Kiadó, 2013. Ill. ISBN 9789630974608
* [[Gál György Sándor
* Magyar Színpad, 1904. november 18-i lapszám
52 ⟶ 58 sor:
* [http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/2230/janos-vitez-(daljatek)-dalszovegei.html Dalszövegek]
* [http://www.nemzetiszinhaz.hu/eloadasok/index.php?performance=87 Színlapja a Nemzeti Színházban]
* [http://www.lovasok.hu/index.php?i=19802 Pillanatok a Magyar Lovas Színház előadásából]
▲*Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Zeneműkiadó Vállalat - 1960
[[Kategória:Operettek]]
| |||