„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés

a
 
==Az opera színpadra állításának nehézségei==
A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza, minden félemindenféle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül még,míg a már 1881 előtt ismert librettó öt felvonásosötfelvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt ránkfenn. Ennek következtében minden előadásaelőadás az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta külföldön olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, XVII-XVIII17–18. századi [[barokk]] operák, szakemberek tömkelegesokasága foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.
 
Az ''Odüsszeusz hazatérését'' az 1925-ös bemutató alkalmával [[Vincent d’Indy]] dolgozta fel, majd [[Luigi Dallapiccola]] próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán [[Raymond Leppard]] angol [[csembaló]]művész vette gondjai alá az operát, és az ő változatát, mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt, sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a [[Magyar Állami Operaház]] is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre (1975)-ben. Aztán azAz 1970-es években [[Nicolaus Harnoncourt]] változata hívta fel magára a figyelmet. Harnoncourt új korszakot nyitott a korszak műveinek interpretálásában. Legújabban Később[[Reneé Jacobs]] állította ismét színpadra a művet. Jacobs és Harnoncourt változata is hozzá férhetőhozzáférhető [[CD ]]-kiadás formájában.
 
==Az opera zenéje==