„Fitnesz” változatai közötti eltérés

17 bájt törölve ,  7 évvel ezelőtt
a
→‎A fitnesz mérése: fitnesz, nem fitnessz
a (Bot: 27 interwiki link migrálva a Wikidata d:q331710 adatába)
a (→‎A fitnesz mérése: fitnesz, nem fitnessz)
:<math>{w_{abs} \over \bar{w_{abs}}} = {w_{rel} \over \bar{w_{rel}}}</math>
 
Ez [[Fisher fundamentális tétele|Fisher fundamentális tételéhez]] vezet. Fisher tétele kimondja, hogy bármely élőlény átlagos fitneszjavulása adott időpillanatban a természetes szelekció számlájára írható, ami a géngyakoriságok változása útján hat és megegyezik az adott pillanatbeli genetikai diverzitással.<!-- hogy a populáció generációnkénti fitneszjavulása az additív hatású gének szelekciója révén, egyenesen arányos a fitnesz additív varianciájával (VW) és fordítottan arányos a szülőnemzedék átlagos fitneszével – hö?--> Tehát a szelekció előrehaladása attól függ, hogy milyen nagy genetikai diverzitást hordoz a populáció. Maynard Smith ellenvéleménye szerint elképzelhető olyan szelekciós egyensúlyi helyzet, amelyben az adott polpulációpopuláció átlagos fitnesszénekfitneszének változása nulla, viszont a fitnesszfitnesz varianciája megnövekszik.
 
Mivel a fitnesszfitnesz koefficiens és egy változót többször is meg lehet szorozni a fitnesszfitnesz mérőszámával, a biológusok (a számítógép feltalálása előtt) használták a fitnesszfitnesz logaritmikus formáját.
 
 
A ''fitnesszfitnesz-tájkép'' koncepcióját [[Sewall Wright]] vezette be, aki elképzelte a fitnesszfitnesz értékeit egy háromdimenziós környezetben. A csúcsok itt a lokális fitnesszmaximumnakfitneszmaximumnak felenek meg. Ezt továbbgondolva ki lehet mondani, hogy a természetes szelekció mindig "hegynek felfelé" halad, de csak lokálisan, azaz elképzelhető olyan helyzet, amikor egy lokális fitnesszmaximumfitneszmaximum stabilizálódik annak ellenére, hogy nem jelent optimális állapotot, mivel a szelekció nem tud "visszafelé" haladni, azaz a lokális maximum felől a "kevésbé fitt" állapotot képviselő völgyek felé.
 
A fitnesszhezfitneszhez kapcsolódik a genetikai teher vagy genetikai beszűkülés (angolul ''genetic load'') fogalma, amely egy, különféle genotípust képviselő egyedekből álló populáció fitnesszétfitneszét hasonlítja össze egy olyan, elméleti populációval, amelynek egyedei csak legfittebb genotípust hordozzák.
 
Maynard Smith a következőképpen adta meg a fitnesszfitnesz fogalmát: "A fitnesszfitnesz nem egyéneket, hanem egyének egy csoportját jellemző tulajdonság - például '''A''' allél egy adott [[lokusz]]on. Ennek következtében a kifejezés "túlélő ivadékok várt száma" nem egy egyed utódainak számát jelenti, hanem az adott csoportra vonatkoztatott átlagot. Ha az első emberi csecsemőt, aki rendelkezik a lebegés génjével, villámcsapás érne, ez nem azt jelentené, hogy az új genotípus kevésbé fitt, mint az előzőek, hanem azt, hogy az adott csecsemőnek nincs szerencséje." Ez a meghatározás kimondottan hasznos lehet például tenyésztési programokban, de nem az evolúciós modellekben, mivel így nincs lehetőség meghatározni, hogy egy adott egyed kiválasztódik vagy sem.
 
1981-ben Hartl fogalmazott meg egy újabb definíciót: "Az egyedek fitnesszefitnesze - aki egy x fenotípussal rendelkezik - az a valószínűség, s(x), amely kifejezi az egyed esélyét arra nézve, hogy a következő generáció szülői közé kerüljön." Ennek megfelelően az átlagos fitnessztfitneszt egy adott populáció egyedeinek fitnesszébőlfitneszéből lehet meghatározni.
 
{{leford-szakasz}}
46

szerkesztés