„Bérczy Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
életrajz kieg., +munkásság kieg., +művek, +források, +kat. |
|||
5. sor:
| képaláírás = Bérczy Károly
| születési név = Stand Károly
| születés helye = [[Balassagyarmat]]
| születés dátuma = [[1821]]. [[március 2.]]
| halál helye = [[Pest]]
| halál dátuma = [[1867]]. [[december 11.]] {{életkor-holt|1821|3|2|1867|12|11}}
| nemzetiség = magyar
| házastárs =
| szakma = író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő
| művésznév =
| becenév =
18. sor:
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}
'''Bérczy Károly''' (eredeti neve: ''Stand Károly'') ([[Balassagyarmat]], [[1821]]. [[március 2.]] – [[Pest]], [[1867]]. [[december 11.]]) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő.
== Életpályája ==
[[Jogász]] végzettségével a [[Helytartótanács]] munkatársa volt 1842-1849 között, így 1847-től [[Széchenyi István]] irányításával dolgozott a közlekedési osztályon. Betegsége miatt megvált a hivataltól és újságíró lett. 1846-ban tagja volt a [[Tízek Társasága|Tízek Társaságának]]. Részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban. 1854-től a Politikai Újdonságok főmunkatársa volt. Előbb a [[Pesti Napló]] külpolitika rovatát vezette, majd ő indította meg [[1857]]. [[január 15.|január 15-én]] az első magyar nyelvű sportlapot, ''Lapok a lovászat és vadászat köréből'' címmel. (A lap címe 1858-tól 1918-ig ''Vadász és Verseny Lap'' volt.) Német vonatkozású vadászati szótárt is publikált. [[Madách Imre|Madách Imréről]], akinek barátja volt, Bérczy írta meg az első életrajzot. 1859-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja lett. 1862-ben tagja lett a [[Kisfaludy Társaság]]nak. 1867-ben nemességet kapott.
==Munkássága==
Lírája szentmentális: gyakori témája a halálvágy, a természetbe menekülés, a sorsszerűség. Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg [[Charles Dickens|Dickens]] műveit fordította és [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] ''Anyegin'' című művét 1866-tól az ő fordítása népszerűsítette.
==Művei==
* Az apostol (1848)
* Élet és ábránd I.-II. (elbeszélések, 1852)
* Élet-útak (1853)
* Világ folyása I.-II. (elbeszélések, 1854)
* Világkrónika (1856)
* Az őrült nő sziklája
* Magyar-német és német-magyar vadász-műszótár (szerkesztő, 1860)
* A gyógyult seb (1863)
* [[Madách Imre]] emlékezete (1866)
* [[Balogh Károly]]: B.K. ismeretlen naplója (1935)
==
*{{MÉL|1|186|ABC00523/01588.htm}}▼
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
==
{{commonskat|Károly Bérczy}}
▲* {{MÉL|1|186|ABC00523/01588.htm}}
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00289/08762.htm Gyergyai Albert: Bérczy Károly]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00590/18542.htm Balogh Károly: Bérczy Károly ismeretlen naplója]
54 ⟶ 60 sor:
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Balassagyarmatiak]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
[[Kategória:1821-ben született személyek]]
[[Kategória:1867-ben elhunyt személyek]]
| |||