„Szerb Egyházi Múzeum (Szentendre)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
története kiegészítés |
|||
35. sor:
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A többmilliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.” </ref>
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a szentségtartóktól, ikonoktól kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok, és bútorzat is. A kiállított tárgyak közül néhány XVI. századi keletkezésű. A művek többségét Szentendre barokk kori felemelkedésének korában, az 1800-as években alkották. Többek között itt található [[III. Arsenije Čarnojević]] szerb pátriárka képe főpapi ornátusban. <ref>{{cite web|url= http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. – Hozzáférés ideje: 2013. február 7. 22:30.
==Forrás==
|