„Duray Tibor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Munkácsy Mihály-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
1. sor:
'''Duray Tibor''' ([[Budapest]], [[1912]]. [[január 21.]] – Budapest, [[1988]]. [[február 15.]]) [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]]as magyar festő, grafikus, [[Éremművészet|éremművész]].
== Élete, munkássága ==
[[Fájl:DurayDocensi.jpg|bélyegkép|200px|Duray Tibor: ''Allegória'' ([[sgraffito]], 1958. [[Miskolc]], ''Docensi'' ház)]]
Duray Tibor Pesten született, apja szabó volt. Már gyermekkorában sokat rajzolt, festett, de a művészpálya a család szűkös anyagi helyzete miatt nem jöhetett szóba, ezért műbútorasztalos-tanoncnak állt egy asztalos üzembe. Egy komoly [[tífusz]]betegség miatt azonban másfél hónapra kiesett a munkából, és már nem tért vissza a gyárba. Ezután hét évig – apja foglalkozását követve – szabótanoncként tanult és dolgozott. Az iskolában a rajztanárának, Némethy Bélának feltűnt egy rajzocskája, és elvitte a fiút [[Gadányi Jenő]]höz, aki ebben az időben szintén az iskolában tanított. Gadányi felismerte a tehetségét és szívesen foglalkozott vele, de Duray a rendszeres képzés érdekében 1935-ben beiratkozott a Marsovszky-féle szabadiskolába. Itt is szerencséje volt, mert az iskola egyik tanára [[Aba-Novák Vilmos]] volt, aki akkor tért haza [[Róma|Rómából]]. Az itthoni kiállításán látott képek nagy hatással voltak a fiatalemberre, és miután Aba Novák is megnyitotta saját szabadiskoláját, követte mesterét. Nappal szabóinas volt, este a szabadiskolába járt, éjszaka pedig festett. 1935-ben behívták katonának, de ekkor is folyamatos levélkapcsolatban volt Aba-Novákkal. Rendszeresen látogatta a képzőművészeti tárlatokat, és ezek sorában a [[Derkovits Gyula]] emlékkiállításán látottak ragadták meg a legjobban.
Leszerelése után határozta el véglegesen, hogy festő lesz. Sokat olvasott, művelődött és fiatal festők között mozgott. Megismerte [[Pátzay Pál]]t, aki ekkor és később is sokat segítette. Első kiállított alkotása a [[Szinyei Merse Pál Társaság|Szinyei Társaság]] 1934-es tavaszi tárlatán került nyilvánosság elé. Az 1935-ös kiállítás után már a kritika is felfigyelt rá: ''„A finoman spekulatív képek között talán Duray Tibor »Vak fiúk«-ja a legszebb…”''.<ref>Az Est, 1935. május 9.</ref> Az 1936-os XI. Tavaszi Szalonon már hét képe szerepelt, és megkapta a Szinyei Társaság első díját. ''„A legmegkapóbb képeit a tárlatnak Duray Tibor festette. Tökéletesen komponál, színérzéke nagyszerű, és megdöbbentő igazsággal látja az életet.”''<ref>Magyarország, 1936. április 25.</ref> Saját maga szerint is első „saját” festménye a ''Gyerek zöld függönnyel'' volt 1936 őszén, majd a következő évben az ''Alvó család'', a ''Kis önarckép'', a ''Macskás udvar'' és mások.
1937-ben kétéves római ösztöndíjat nyert. Olaszországi élményei hatására képei színgazdagabbá váltak
[[Fájl:Olajag.jpg|bélyegkép|balra|Duray Tibor: ''Olajág'' (grafika, 1965)]]
Az [[Ernst Múzeum]]ban 1939-ben nagy kiállítást rendeztek műveiből, amik között ott volt a ''Szürke önarckép'', a ''Gyerek zöld függönnyel'' és a ''Hazatérő halászok''. A kritika egyhangúlag dicsérte, sőt lelkesedett. A következő években a háború élménye rossz hatással volt rá, művészetére
1946-ban készült ''Galléros önarckép''e, a következő évben pedig párja, a feleségét ábrázoló ''Csuklyás fej''. [[Erdély]]ben a nyugalom, [[Párizs]]ban a [[kubizmus]] és a [[Konstruktivista művészet|konstruktivizmus]] hatott rá (''Halászlány'', 1948). Az 1950-es évektől (majd később is egy időre) némiképp háttérbe szorult, a családjáról festett képeket, érmeket készített, és sok képén vallásos témákat dolgozott fel. 1952-ben ismét Olaszországban járt. Ezután [[Sgraffito|sgraffitókat]] készített [[Budapest]]re, [[Miskolc]]ra és [[Komló (település)|Komlóra]], majd később [[Keszthely]]re is. 1962-ben számos önálló kiállítása volt országszerte. Legfontosabb művét 1967-ben mutatta be: ''Mementó'' című pannóján nem nehéz a [[Pablo Picasso|Picasso]] ''[[Guernica (festmény)|Guernicájának]]'' a hatását felfedezni. Jellemző, hogy ezt a hatalmas alkotást (is) megrendelés nélkül készítette. 1969-ben kapta meg a [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díjat]]. A következő évben készült el nagy üvegablakával, amely a [[debrecen]]i köztemetőbe került, és 1976-ban is készített egyet a budapesti [[Hilton Hotels|Hilton Hotelbe]].
Duray Tibor 1988-ban hunyt el. Műveit a [[Magyar Nemzeti Galéria|Nemzeti Galériában]], a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]]ban és számos vidéki képtárban, múzeumban őrzik.
| |||