„Erdélyi Gazda (folyóirat, 1869–1945)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
Az '''Erdélyi Gazda''' az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|Erdélyi Gazdasági Egylet]] (EGE, 1939-től Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet, EMGE) hivatalos lapja, mezőgazdasági folyóirat, amelyet [[Kolozsvár]]t 1869-ben alapítottak.
 
Eredetileg kéthetenként, olykor hetenként, 1920 után rendszeresen havonként egyszer jelent meg. 1918 októberétől 1920 júniusáig megjelenése szünetelt. Célja a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztése, a falu életének vizsgálata, a lapkiadó egyesület mozgalmi életének tükrözése. Alakja, terjedelme és példányszáma a laptulajdonos egyesület 1936-os demokratikus átszervezése után jelentősen növekszik. Főszerkesztője megjelenésétől [[Szádeczky Lajos]], majd 1920 júniusától 1936 áprilisáig Török Bálint, 1936-tól 1942-ig Teleki Ádám, 1943-tól 1944-ig Demeter Béla (1944. okt. és nov. havában megjelenése szünetel, az 1944. decemberi számon főszerkesztő nem szerepel). A szerkesztésben 1936-tól kezdve egy 35-40 tagú szerkesztőbizottság működött közre, köztük [[Sebők Mátyás Péter]] mezőgazdaságíi szakíró, főiskolai tanár. Az egyes rovatok legtermékenyebb főmunkatársai 1920 és 1944 között: [[Antal Dániel]], [[Bikfalvi Ferenc]], [[Bodor Kálmán]], [[Farkas Árpád (???)|Farkas Árpád]], [[Konopi Kálmán]], [[Kós Balázs]], [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], [[Kuthy Sándor (agrokémikus)|Kuthy Sándor]], [[Nagy Endre (gazdasági szakíró)|Nagy Endre]], [[Nagy Miklós (mezőgazdasági szakíró)|Nagy Miklós]], [[Páter Béla]], [[Ritter Gusztáv]], [[Seyfried-Szövérdi Ferenc]], [[Szövérdi Szász István (1899-1973)|Szövérdi Szász István]], [[Szeghő Dénes]], [[Szentkirályi Ákos]], [[Telegdy László]], [[Tóth Tibor]], [[Veress István]].
 
A lap szakirodalmi tevékenysége jelentős: 1944-ben már {{szám|61000}} példányban jelent meg, s szinte valamennyi erdélyi faluba eljutott, ahol magyarul olvastak. Könyvsorozat kiadásával is próbálkozott (Az Erdélyi Gazda Könyvtára), de művelődéspolitikai jelentősége inkább az évi mellékletként megjelenő Az Erdélyi Gazda Naptárának volt, amely a mezőgazdasági tárgyú írásokon kívül sok szépirodalmi és tudománynépszerűsítő anyagot közölt. Míg a naptárt még 1947-ben is kiadták, az Erdélyi Gazda utolsó, összevont 1-3. száma [[Kós Balázs]] szerkesztésében [[1945]]. [[Április 20.|április 20-i]] keltezéssel jelent meg. Önálló mellékletei: ''Hangya'' (1920-25), ''Méhészeti Közlöny'' (1922-27), ''A Gazda Jogi Melléklete'' (1937-39) és ''Kisállattenyésztő'' (1939).