Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up, replaced: *{{ → * {{ (2), Kategória:Osztrák politikusok → Kategória:Ausztriai politikusok AWB
 
== Család és előélet ==
Arthur Seyß-Inquart 1892. július 22-én [[Stonařov]]ban született,<ref group="Mj.">Németül Stannern. Ma a Cseh Köztársaság területén található.</ref> bár egyes források állítása szerint Arthur Zajtich néven,<ref>{{kiskapitális|Baumacher}} (2007), 138. old.;</ref> aminek ellent mond, hogy édesapja, (aki egy cseh etnikai iskola igazgatója volt) neve, már a 19. századi, iskolai dokumentumokban is Seyss-Inquartként szerepel.<ref>[http://search.obvsg.at/primo_library/libweb/action/display.do?tabs=detailsTab&ct=display&fn=search&doc=ACC_aleph008879672&indx=3&recIds=ACC_aleph008879672&recIdxs=2&elementId=2&renderMode=poppedOut&displayMode=full&frbrVersion=&dscnt=1&scp.scps=scope%3A%28ACC_aleph%29&frbg=&tab=default_tab&dstmp=1329955965784&srt=rank&mode=Basic&dum=true&tb=t&vl%28freeText0%29=Seyss%2C%20Emil&vid=ACC Osztrák könyvtári katalógus]</ref> <!--Anyja neve Auguste Hýrenbach volt. A család 1907-től Bécsben élt.-->
 
Középiskolai tanulmányai befejeztével a [[Bécsi Egyetem]]en kezdett jogot tanulni. Az első világháború kezdetekor, [[1914]]-ben önkéntesként beállt az osztrák-magyar hadseregbe, majd az insonzói fronton harcolt.<ref name="kiskapitális|Eberle-Uhl">{{kiskapitális|Eberle-Uhl}} (2006), 538. old.;</ref> <!--. ahol a [[Kaiserjäger]], – hivatalos nevén a császári és királyi tiroli vadászezredek egyikében szolgált. Később volt [[Oroszország]]ban, [[Románia|Romániában]] és [[Olaszország]]ban. Szolgálataiért és bátorságáért többször is kitüntették.
=== Fogságba ejtése és ítélete között ===
[[Fájl:Arthur Seyss-Inquart at Nurenberg Trial.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|''Nürnbergben'']]
Elfogása után a [[Luxemburg|luxemburgiluxemburg]]i [[Mondorf-les-Bains]] Palace Hoteljában tartották fogva. Onnan szállították át később Nürnbergbe. A börtönparancsnok visszaemlékezésében elmondja, hogy Seyß-Inquart sohasem panaszkodott és sohasem szegte meg a börtönszabályzatot. Tulajdonképpen csak bicegése volt rajta feltűnő.<ref group="Mj.">Egy régi, hegymászás közben bekövetkezett baleset következménye.</ref> [[Gustav M. Gilbert|Gustav Gilbert]] pszichológus véleménye szerint ''„csendesen beletörődött sorsába.”'' Az elvégzett [[Wechsler-Bellevue]]-féle intelligencia teszten 141 pontot ért el. Eredménye a második legjobb lett. Ennél csak [[Hjalmar Schacht]] ért el több pontot.<ref group="Mj.">Schacht eredménye 143 lett.</ref> Egy másik vizsgálat szerint <ref group="Mj.">Ezen vizsgálatot [[William H. Dunn]] katonai pszichiáter végezte.</ref> nem volt barátságtalan, de hűvös, tartózkodó és érzelmileg rideg ember benyomását keltette. Még akkor is sztoikusan viselkedett amikor levetítették a koncentrációs táborokban készült filmeket. Azonban rángatózó arcizmai elárulták a benne levő belső feszültséget. Amikor elkülönítették a foglyokat egymástól [[Hans Frank|Frankkal]], [[Wilhelm Keitel|Keitellel]] és [[Fritz Sauckel|Sauckellal]] került egy csoportba.<ref>{{kiskapitális|Gilbert}} (1995), 231. old;</ref>
 
=== Ítélete és kivégzése ===
[[Fájl:Dead_arthurseyssinquartDead arthurseyssinquart.jpg|bélyegkép|balra|200px|''Arthur Seyß-Inquart a kivégzés után'']]
Kezdetben a négy vádpontból háromban (béke elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, emberiség elleni bűncselekmények) a bírák nagy egyetértésben bűnösnek találták, bár [[Francis Biddle]] a második vádpont esetében is kétségeket fogalmazott meg. Azonban végül egyöntetűen csak a harmadik és negyedik vádpontban találták bűnösnek és a bíróság ezek alapján ítélte halálra. Emellett a sajtó munkatársai is „halálra ítélték”.<ref group="Mj.">Védőügyvédje neve Gustav Steinbauer ([[1889]]-[[1961]]).</ref> 32 jelölésből 26-ot kapott.
Az ítélet kihirdetése után is nyugodtan viselkedett. [[Gustav M. Gilbert|Gustav Gilbert]] pszichológusnak az ítéletről így nyilatkozott: ''„Kötél általi halál. Nos hát... tekintettel a helyzetre, nem is számítottam másra. Rendben van ez így.”'' Sőt még levelet is írt<ref group="Mj.">Heßen kívül csak ő írta írógéppel a leveleit.</ref> a börtönparancsnoknak, melyben arra kérte, hogy engedélyezze a halálraítélteknek a reggelenkénti hideg zuhanyt, (Véleménye szerint ez jó hatással volt mind testi, mind lelki állapotukra.) valamint, hogy találkozhassanak napközben ugyanúgy, mint az ítélet előtt. Még biztosította is Andrus ezredest, hogy nyugodtan néznek az elkövetkező események elébe és nem próbálják semmivel sem megnehezíteni az ő és a börtön személyzetének életét.
1946. [[Október 16.|október 16]]-án végezték ki utolsóként ([[Alfred Jodl]]) után. Az akasztófához a katolikus lelkész, [[Bruno Spitzl]] kísérte el. Korábban [[Sixtus O'Connor]] pátertől kapta meg a feloldozást. Utolsó szavai az alábbiak voltak: ''„Remélem, hogy ez a második világháború tragédiájának utolsó felvonása. Remélem, hogy a jelenlegi nyomorúságban bölcsesség száll a népekre, s ez megértésre vezet a nemzetek között, végül remélem, hogy béke lesz a Földön. Hiszek Németországban.”''<ref>{{kiskapitális|Andrus}} (1973), 196. old.;</ref> Az orvosok 2 óra 47 perckor állapították meg a halál beálltát, majd megmérték testsúlyát (74 &nbsp;kg.) és testmagasságát (180,3 &nbsp;cm.).<ref>{{kiskapitális|Andrus}} (1973), 197. old.;</ref> {{clear}}
 
== Karaktere filmeken ==
* {{cite book | author= Burton C. Andrus | coauthors= | editor= | title= [[A nürnbergi huszonkettő]] | month= | year=1974 | publisher= Kossuth Könyvkiadó | pages= | id=ISBN 963-09-0032-7}}
* {{cite book | author= [[Gustav M. Gilbert|G. M. Gilbert]]| coauthors= | editor= | title= [[Nürnbergi Napló]] | month= | year=1995 | publisher= LAP-ICS Könyvkiadó| pages= | id=ISBN 963-8276-52-5}}
* {{cite book | author= Matthias Uhl | coauthors= Henrik Eberle | editor= | title= A Hitler-dosszié | month= |year=2006 | publisher= Park Könyvkiadó | pages= 590 | id=ISBN 963-530-716-0}}
* {{cite book | author= Kerekes Lajos | coauthors= | editor= | title= Az osztrák tragédia | month= |year=1973 | publisher= Kossuth Könyvkiadó | pages= 220 | id=ISBN 963-530-716-0}}
 
== További információk ==
 
{{DEFAULTSORT:Seyssinquart Arthur}}
 
[[Kategória:1892-ben született személyek]]
[[Kategória:OsztrákAusztriai politikusok]]
[[Kategória:NSDAP-tagok]]
[[Kategória:Német diplomaták]]
258 923

szerkesztés