„Navarrai-ház” változatai közötti eltérés

zöldek kékre
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Uralkodóházak kategória eltávolítva; Európai uralkodóházak kategória hozzáadva (a HotCattel))
(zöldek kékre)
 
==A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása==
A [[Jimeno-ház]]ból származó [[III. Sancho navarrai király|III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés)]] (992?-1035), a [[Navarrai KirályságNavarra|Pamplonai Királyság]] királya (1000-1035), <ref >A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.</ref> kora legjelentősebb [[Spanyolország|spanyol]] uralkodója, nem csak Pamplona királya volt.
 
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?-1066), [[Kasztília]] grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965-1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (1016?, 1018-1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta.
 
==A Navarrai-ház kasztíliai és leóni ága==
* [[I. Ferdinánd leónikasztíliai király|I. ''Nagy'' Ferdinánd]] (1016?, 1018?-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, [[Leóni királyságKirályság|León]] királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig, <ref >I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a [[Kantábriai-ház]]ból származó [[V. Alfonz leóni király|V. Alfonz]] (994-1028) leóni király leányát, [[III. Bermudo leóni király|III. Bermudo]] (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.</ref>
* [[II. Sancho kasztíliai király|II. ''Erős'' Sancho]] (1037?-1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában,
* [[VI. Alfonz leónikasztíliai király|VI. ''Vitéz'' Alfonz]] (1040-1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában,
* [[Urraca kasztíliai királynő|Urraca]] (1080?, 1082?-1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban. <ref >Urraca királynő első férje az [[Ivreai-ház]]ból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]at. </ref>
 
==A Navarrai-ház aragóniai ága==
* [[I. Ramiro aragóniai király|I. Ramiro]] (?-1063) (csatában elesett), III. Sanchónak, Pamplona királyának a házasságon kívül született fia (I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai és leóni király féltestvére), Aragónia első királya, uralkodott: 1035-től 1063-ig,
* [[I. Sancho Ramírez aragóniai király|I. Sancho Ramírez]] (1043-1094) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1063-tól 1094-ig (V. Sancho (V. Sancho Ramirez) néven Pamplona királya, 1076-tól 1094-ig),
* [[I. Péter aragóniai király|I. Péter]] (1069-1104), az előzőnek a fia, uralkodott: 1094-től 1104-ig (egyidejűleg I. Péter néven Pamplona királya),
* [[I. Alfonz aragóniai király|I. ''Harcos'' Alfonz]] (1073-1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya),
* [[II. Ramiro aragóniai király|II. ''Szerzetes'' Ramiro]] (1075?, 1086?-1157?), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott),
* [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1132-1174), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott). <ref >Petronila királynő feleségül ment az [[Urgell-ház]]ból származó [[IV. RamonRajmund Berengár, Barcelonabarcelonai grófjagróf|IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz]] (1113–1162), [[Barcelona]] grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a [[Barcelonai-ház]]at. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.) </ref>
 
==Jegyzetek==
56 000

szerkesztés