„Richter János” változatai közötti eltérés

A kortársak elsősorban Wagner-karmesternek tartották, és általában az utókor is osztja ezt a véleményt. Kétségtelen tény Richter vonzódása a Wagner-művekhez, az igazság azonban ettől sokkal árnyaltabb: sorra mutatta be, illetve vezényelte a korabeli kortárs zene értékeit. Pesti működéséhez tartozik például [[Liszt Ferenc]] ''[[Krisztus (Liszt)|Krisztus-oratóriumának]]'' 1873-as magyarországi bemutatója a Liszt-jubileum alkalmából. Jó barátja volt [[Johannes Brahms]], akinek három műve ősbemutatóját is vállalta: a ''II.'' és a ''III. szimfóniát'' (1877, 1883), valamint a ''Tragikus nyitányt'' (1880). Ő vezényelt [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] ''[[Csajkovszkij: Hegedűverseny (Csajkovszkij)|Hegedűversenyének]]'' 1879-ben, a versenymű bécsi ősbemutatóján (Adolf Brodszkij játszotta a hegedű szólót). [[Anton Bruckner]]nek is több jelentős alkotását bemutatta a Bécsi Filharmonikusok élén: a ''IV.'' és a ''VI. szimfónia'' ősbemutatója (1881, 1892), az ''I.'' és a ''III. szimfónia'' átdolgozott, úgynevezett bécsi verziójának premierje (1890, 1891), valamint a ''Te Deum'' (1886). Ő vezette be Bécsbe [[Antonín Dvořák]]ot, akinek ennek révén indult nemzetközi elismertsége. Négy szimfóniáját, hegedűversenyét, gordonkaversenyét és több nyitányát mutatta be Bécsben, összesen tizenöt művet. [[Bedřich Smetana|Smetana]], [[Zdenek Fibich|Fibich]], [[Jean Sibelius|Sibelius]] és [[Richard Strauss]] számos darabját is bemutatta. [[Dohnányi Ernő]]nek több művét vezényelte Budapesten, Bécsben, Londonban (1897–1902). [[Bartók Béla]] fiatalkori ''[[Kossuth-szimfónia|Kossuth-szimfóniáját]]'' (1904) egy hónappal a hazai ősbemutató után mutatta be Manchesterben. Érdekes tény, hogy repertoárjából hiányoztak [[Claude Debussy|Debussy]] és [[Maurice Ravel|Ravel]], az új francia zene megteremtőinek művei (Debussy ennek ellenére dicsérte kritikáiban).