„Machu Picchu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Film: korr |
a korr |
||
15. sor:
|hosz_perc=33
|}}
'''Machu Picchu''' ([[kecsua nyelv]]en: ''Machu Pikchu'', „Öreg csúcs”) az egykori [[Inka Birodalom]] romvárosa [[Peru]]ban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye.
A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.
38. sor:
== Felfedezése ==
A [[Yale Egyetem]]en dolgozó [[Hiram Bingham]] [[1906]] és [[1915]] között öt kalandos régészeti expedíciót vezetett Peruba, az utolsó inka főváros [[Vilcabamba]] felkutatására. [[1911]]. júliusában, amikor bejárta a Cuzcótól hatnapi járásra fekvő vidéket, találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, aki elmesélte neki, hogy van egy elhagyatott város az erdő mélyén az Urubamba völgye felső részének egyik csúcsán, és hajlandó odavezetni a tudóst. Bingham, kísérői társaságában július 24-én jutott fel erre a sűrű növényzettel benőtt hegyhátra, ahol a növények között jó állapotban megmaradt kőházakat fedezett fel. Azt hitte megtalálta a keresett Vilcabambát, Manko Inka király utolsó menedékét, amelyet 1572-ben hódítottak meg a spanyolok.
{{cquote|''… A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé… Szépsége oly sokszínű, s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű gránitsziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzó-zuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák, buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája, s az őserdő misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!''<br /><small>Hiram Bingham</small>}}
A következő évben a [[National Geographic Society]] anyagi támogatásának köszönhetően visszatért és kiszabadította a várost a növényzet szorításából. Napvilágra kerültek az épületek, terek, lépcsők, mesterséges teraszok.
51 ⟶ 52 sor:
* Gregory – geológiai kérdésekben
* Erdis mérnök – térképészeti és logisztikai feladatokban segítették munkáját.</ref> a terület térképészeti és építészeti dokumentálása mellett 173 sír, 555 db [[kerámia]], 220 db [[bronz]] és [[réz]] eszköz (karkötő, füldísz, dísztű, kés, fejsze…), feltárását végezték el.
A feltárt sírok közül 150-ben
Bingham – a Peruban [[1908]] és [[1912]] között kormányzó – Augusto B. Leguía y Salcedo elnöktől engedélyt kapott arra, hogy a Machu Picchun talált leleteket az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] szállítsa. A megállapodás tárgyát képező műkincsek sorsa néhány éve újra vitat tárgyát képezi.<ref>[http://mult-kor.hu/cikk.php?id=20353 40 ezer perui műtárgyat őriz a Yale, 2008. április 15.]; [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18189 Véget érhet a vita Machu Picchu kincseiről, 2007. augusztus 29.]</ref> Úgy tűnt, hogy 2007-szeptemberében a perui kormány és a Yale Egyetem közös megállapodása alapján a Binhgam-gyűjtemény 4000 darabja: az ásatások során feltárt csontvázak, [[Múmia|múmiák]], kerámiaedények, használati- és dísztárgyak visszakerülhetnek Peruba; de végül nem sikerült végleges formába önteni a visszaszolgáltatásáról szóló egyezményt.<ref>[http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/15208/1/tudoman/Machu_Picchu_az_inka_romvaros_felfedezese Négy évtizeddel korábban fedezhették fel?, Tudomány Ma, 2008. június 7.]; [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18348 Hazatérnek Machu Picchu kincsei, 2007. szeptember 18.]; [http://mult-kor.hu/20090407_ujbol_visszakovetelik_machu_picchu_leleteit_a_yaletol Újból visszakövetelik Machu Picchu leleteit a Yale-től, 2009. április 7., MTI]</ref>
60 ⟶ 61 sor:
=== A felfedezés előzményei ===
Bár a város újra felfedezésének hivatalos dátuma az amerikai történész és régész Bingham nevéhez kötődik, mégsem ő volt az első kutató, illetve kalandor, aki Machu Picchu romjaihoz följutott. A város neve és elhelyezkedése több korábbi dokumentumban, illetve térképen is megjelenik. John Rowe amerikai régész a ''Picho'' (Picchu) nevére bukkant egy [[1568]]-as, gyarmatosítás korabeli spanyol dokumentumban. Későbbi dokumentumok szerint Picchu környéki indiánok kokalevéllel adóztak.
[[1776]]-ban és [[1782]]-ben a város neve újra felbukkant. A Jose Uriel Garcia történészprofesszor által megtalált 1782-es dokumentum, egy 20 oldalas kézzel írott protokoll – egy tulajdonlevél, amely bizonyítja, hogy Machu Picchut és a körötte fekvő földeket Marcos Antonio de la Camara y Escuerdo parancsnok 450 [[Peso|pezóért]] megvásárolta. Érdekes, hogy protokollban a város Machu Picchu néven szerepel.
| |||