„Kostrena” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: {{DEFAULTSORT: → {{DEFAULTSORT: AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
a (clean up, replaced: {{DEFAULTSORT: → {{DEFAULTSORT: AWB)
}}
 
''' Kostrena ''' ({{ny-it|Costrena}}) [[község]] az azonos nevű félszigeten [[Horvátország]]ban, [[Tengermellék-Hegyvidék megye| Tengermellék-Hegyvidék megyében]]. Közigazgatásilag [[Doričići]], [[Dujmići]], [[Glavani (Kostrena)|Glavani]], [[Kostrena Sveta Barbara]], [[Kostrena Sveta Lucija]], [[Maračići]], [[Martinšćica (Kostrena)|Martinšćica]], [[Paveki]], [[Perovići (Kostrena)|Perovići]], [[Plešići]], [[Randići]], [[Rožići]], [[Rožmanići]], [[Šodići]], [[Šoići]], [[Urinj]], [[Vrh Martinšćice]], [[Žuknica]] és [[Žurkovo]] települések tartoznak hozzá.
 
== Fekvése ==
[[Fiume]] város délkeleti szomszédságában a Tengermelléken, a Martinščica-öböl és a Bakari-öböl által határolt területen a Kostrena-félszigeten fekszik. A Kostrena-félsziget mintegy tíz kilométer hosszan nyúlik el és partjai enyhén lejtenek a tenget felé. Legmagasabb pontjai a 242 méter magas „Solin” és a 280 méteres „Humčina”. A félsziget szinte teljes hosszúságában strandok találhatók, melyket a nyári időszakban fürdőzők ezrei töltenek meg. Közülük a legismeretebbek és legnépesebbek Žurkovo, azután Smokvinovo, Svežanj, Spužvina, Podražica, Nova voda és Perilo. A község területén tizenkét falu található, melyek többsége családok neveit viseli. A legnépesebbek Vrh Martinšćica, Glavani, Sv. Lucija, Rožmanići és Paveki. Sziklás táj mediterrán növényzettel és a jellegzetes kőből rakott határhalmokkal. A község két részre, Sv. Lucijára és Sv. Barbarára oszlik, aszerint hogy a területén levő falvak melyik templomhoz tartoznak. <ref>{{cite web|title=Položaj Kostrene|url= http://tzo-kostrena.hr/polozaj_hr.asp|publisher=www.tzo-kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát}}</ref>
 
== Története ==
Kostrena első írásos említése a [[15. század]] elején történt. A Frangepánok birtoka volt, később a politikai események függvényében politikai-igazgatási szempontból hol közelebb, hol távolabb került Fiume szabad királyi városától. Így 1776-tól a Tengermellékkel együtt különleges területi igazgatási egységet alkotott. [[1790]]-ben [[II. Lipót magyar király|II. Lipót király]] a Tengermelléket benne Kostrenával újra Horvátországhoz és rajta keresztül a magyar koronához csatolta, míg Bakar és Kraljevica vásárjoggal és szabad kikötővel rendelkező városok lettek. [[II. József magyar király|II. József]] idejében Kostrenán évente bíróválasztás volt. A francia uralom idején [[1809]] és [[1813]] között az Illír Provincia része volt és Kostrenának Maire személyében önálló vezetője volt. <ref>{{cite web|title=O Kostreni|url= http://www.kostrena.hr/pd/1673/pgoid/50/Kostrena-od-1874---Kostrena-od-1874.wshtml|publisher=www.kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát}}</ref>
 
A község először [[1874]]-ben lett önálló, de ez az önállóság akkor mindössze két évig tartott. Lakói mindig szorosan kötődtek a tengerhez, melyhez a község története is kapcsolódik. Híres tengerészkapitányai közül említésre méltó Pavao Randić aki megnyitása után elsőként hajózott át a Szuezi-csatornán. Erazmo Bernard Tićac volt a fő tervezője az első atom meghajtású kereskedelmi hajónak a „Savahan”nak. Az itteni tengerészek hírnevét öregbítette Kuzma Franelić a Titanic katasztrófa során mentette az áldozatokat. Kostrena nemcsak tengerészeiről, hanem hajóépítőiről és hajótulajdonosairól is híres volt. A 19. század második felében a kostrena sveta barbarai hajótulajdonosoknak 20 hajójuk és további 48-ban tulajdonrészük, a kostrena sveta lucijaiaknak 13 hajójuk és további 31-ben tulajdonrészük volt. <ref>{{cite web|title=O Kostreni|url= http://tzo-kostrena.hr/kostrena_hr.asp|publisher=www.tzo-kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
* [http://tzo-kostrena.hr/ Kostrena turisztikai egyesületének honlapja]
 
{{DEFAULTSORT: Kostrena}}
{{Tengermellék-Hegyvidék megye}}
{{Portál|Horvátország|-}}
{{Portál|Földrajz|-}}
 
{{DEFAULTSORT: Kostrena}}
[[Kategória:Horvátország települései]]
288 753

szerkesztés