„Sztrelec” változatai közötti eltérés

220 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A '''sztrelecek''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''стрелец'', lövész) [[Muskéta|muskétával]] és [[Alabárd|alabárddal]] felszerelt orosz gyalogoskatonák voltak a 16. század és a 18. század eleje közötti időszakban. Ők képezték [[Oroszország]] első állandó hadseregét.
[[Fájl:Russian Strieltsy.JPG|bélyegkép|220px|Sztrelecek.]]
[[Fájl:Стрелецкий дозор у Ильинских ворот в старой Москве.jpg|bélyegkép|Moszkvai sztrelecőrjárat (A. Rjabuskin,1897). ]]
[[Fájl:01 112 Book illustrations of Historical description of the clothes and weapons of Russian troops.jpg|200px|bélyegkép]]
==Történetük==
Az első sztrelec ezredeket 1540-es években hozta létre [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván cár]], először csak hat ötszáz fős zászlóaljat, összesen háromezer embert. A zászlóaljak és a századok vezetői "bojárfiak", a bojároknál alacsonyabb rendőrendű katonai szolgálatot végző nemesek voltak. A közsztrelecek éves zsoldja négy rubel volt, a tisztek a számukra kiutalt birtokok jövedelmét kapták. Ők alkották az állandó moszkvai garnizont.
A moszkvai sztrelecek [[Kazany]] 1552-es ostromakor estek át a tűzkeresztségen és a későbbiekben minden hadjárat elengedhetetlen résztvevőivé váltak. Békeidőben a rendfenntartói, városőri és tűzoltói funkciókat látták el.
 
A 17. század elejére a sztrelecek létszáma húszezer főre növekedett, amelynek fele [[Moszkva|Moszkvában]] állomásozott. 1632-ben már 33 775-et íratkírtak össze, számuk az 1680-as évek elejére 55 ezerre emelkedett (ebből 26 ezred, 22 504 fő volt Moszkvában).
 
A nagyszámú állandó katonaság vezetésére és ellátására az 1550-es években létrehozták a sztrelecek kormányszékét (prikázát). A szükséges anyagi források előteremtésére újabb adókat vetettek ki, a ''puskapénzt'' és ''sztreleckenyeret''. 1679-ben ezeket a különadókat ''sztrelecpénz'' néven egységesítették.
 
[[Fájl:Стрелецкий дозор у Ильинских ворот в старой Москве.jpg|bélyegkép|Moszkvai sztrelecőrjárat (A. Rjabuskin,1897). ]]
A 17. század utolsó évtizedeiben a sztrelecek aktív politikai szerepet válalltak, nemegyszer fegyveresen szállva szembe a kormányzat modernizációs törekvéseivel (1682-es és 1698-as felkelések), ami végül a fegyvernem [[I. Péter orosz cár|I. Péter]] általi felszámolásához vezetett.
==Fegyverzet==
[[Fájl:Strelets equipment.jpg|100px|bélyegkép|bal|A sztrelec felszerelése(Moszkvai Állami Történeti Múzeum).]]
A sztrelecek fegyverzete muskétából, alabárdból vagy lándzsából és kardszíjra akasztott szablyából vagy egyenes kardból állt. A muskéta használatához szükséges felszerelést széles vállszíjra erősítették: az előre kiporciózott lőportölteteket, külön táskákat a golyóknak és kanócoknak és a lőporszarut. Az 1670-es évek végétől kiegészítő fegyverként néha hosszú [[Pika|pikákkal]] is ellátták őket. Kezdetleges kézigránátokat is használtak, egy 1678-as leltárban 267 gránát szerepelt.
 
Valamennyi sztrelecezrednek saját, egységes színű díszegyenruhája volt, amely kaftánból, prémszegélyes süvegből, és bő nadrágból állt. A díszegyenruhát csak különleges alkalmakkor és egyházi ünnepeken vették fel. A hétköznapokon és hadjáratokon hasonló összeállítású, de olcsó, gyapjúból készült és fekete, szürke vagy vörös színű ruhát hordtak.
 
A moszkvai sztrelecek évente kaptak kincstári posztót, hogy kaftánt varrassanak belőle,míg a többi város sztrelecei csak 3-4 évente. A díszegyenruhának való drága színes posztót csak időnként kaptak, többnyire valamilyen nevezetes alkalmkoralkalomkor (pld. valamilyen nagy győzelem esetén vagy trónörökös születésekor).
[[Fájl:Strelets equipment.jpg|100px120px|bélyegkép|bal|A sztrelec felszerelése(Moszkvai Állami Történeti Múzeum).]]
 
A moszkvai sztrelecezredek színei csak a 17. század második feléből ismertek. 1674-ben a következő színösszeállításokat hordták:
 
==Zászlók==
[[Fájl:01 126 Book illustrations of Historical description of the clothes and weapons of Russian troops.jpg|bélyegkép|Zászlók.]]
[[Fájl:Pexota Kostromatsar.jpg|bélyegkép|A sztrelecek 1672-es ábrázolása.]]
A sztrelecszázadoknak 2-3 méter hosszú és 1,5-2 méter széles, téglalap alakú, selyemből készült zászlói voltak. A zászlót egy kereszt osztotta négy egyenlő részre. A bal felső sarokban rendszerint nyolcágú pravoszláv kereszt került, míg a többibe megkülönböztető ábrák, csillagok, körök, stb. A későbbi időkben megjelentek a zászlókon az egyéb vallási jelképek és a városi ezredek a város címerét hordták zászlajukon.
==Ezredek==
 
1698-ban a [[Krím|Krímen]] harcoló moszkvai sztreleceket [[Azov (település)|Azovból]] Moszkva helyett Velikije Lukiba irányították helyőrségi szolgálatra. Útközben éheztek és lovak hiányában maguknak kellett cipelniük a felszerelésüket. 175 katona elhagyta az ezredét és Moszkvában felkeresték a kolostorba zárt volt régenst, Szofja Alekszejevnát (V. Iván anyját), hogy támogatását kérjék panaszukhoz. A panasztevőket azokban, tiltakozásuk dacára, visszaküldték az ezredeikhez. Ugyanezen év nyarán a sztrelecek fellázadtak, leváltották a tisztjeiket és négyezren Moszkva felé indultak, hogy elzavarják a cár minisztereit és külföldi tanácsadóit. Június 18-án a kirendelt sorkatonaság legyőzta a lázadókat. A foglyokat kikérdezésük során kegyetlenül megkínozták, többeket halálra korbácsoltak, majd 57 lázadót kivégeztek. Péter cár a hírek hallatán Londonból hazasietett és új nyomozást rendelt el, aminek eredményeképpen újabb 1182 embert végeztek ki és 600 továbbit megkorbácsoltak, bélyeget sütöttek rájuk és száműzetésbe küldték őket.
==Felszámolásuk==
Az 1698-as sztrelecfelkelés bűnöseinek kivégzése után I. Péter kezdeményezte a sztrelec haderő felszámolását. A leszerelést fokozatosan végezték, a volt sztrelecek egy része a polgári lakossághoz csatlakozott, másokat gyalogsági ezredekbe sorolták át. Egyes ezredeket távoli városokba helyezték át helyőrségi szolgálatra.