„Sztrelec” változatai közötti eltérés

20 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
==Utánpótlás==
[[Fájl:01 108 Book illustrations of Historical description of the clothes and weapons of Russian troops.jpg|150px|bélyegkép|bal]]
Békeidőben az újoncokat a sztrelecek rokonságából és a szabad parasztok közül toborozták. Háború idején a jobbágyok és városi lakosság katonaállítási kötelezettségét használva szereztek besorozott újoncokat. A szolgálat élethosszig szólt, de lehetőség volt arra hogy a katona kilépjen és egy rokonára továbbörökítse kötelezettségét. Ennek eredményképpen sajátos sztrelec osztály jött létre. Zsoldjukat pénzben és élelmiszerben kapták, és bizonyos kiváltságokkal bírtak, például nem kellett perköltséget fizetniük. A moszkvai sztrelecek zsoldja magasabb volt a vidékieknél, ezenkívül külön só- és posztóellátmányt kaptak. A legénység köréből előléptetett altisztek (a tizedesek és "ötvenedesek") magasabb zsoldot kaptak, míg a bojárfi származású tisztek (századosok, ötszázadasok) fizetése a közkatona 4-5-szörösére rúgott, ezenkívül birtokjövedelemben is részesültek.
 
Az ezredparancsnokok a nemesi rendből kerültek ki, fizetésük egy közsztrelecének tízszerését tette ki (30-60 rubelt) és birtokjövedelme kétszerese volt a századosoknak. A 17. század végén egy ezredes teljes jövedelme elérhette a 200 rubelt.
Békeidőben a sztrelecek rendőrségi és tűzőrségi feladatokat is elláttak.
==Taktika==
AsA sztrelecezredeket eleinte származási helyük szerint osztották be a többi helyi katonaság mellé, ám a 17. század közepétől önállóságot kaptak. Csata idején a feladatuk az volt, hogy – többnyire valamilyen fedezék (szekérvár, árok, földhányás) védelméből – lője az ellenséget. A fedezékekre főleg az ellenséges lovasság miatt volt szükség. Az 1630-as évektől változott a taktika, a hadtudomány fejlődésével megtanulták az alakzatban haladást és a sortüzet is. A sztrelecek felkészültségét rendszeresen ellenőrizték a szemléken. Egy 1557-as szemlén a sztrelecosztag képes volt 50 méterről puskatűzzel áttörni egy jégtömbökből rakott falat.
==Sztrelecfelkelések==
[[Fájl:Surikov streltsi.jpg|bélyegkép|300px|A sztrelecek kivégzésének reggelén (V. Szurikov, 1881)]]
1682-ben, III. Fjodor cár halála után két különböző cárnétól származó, két lehetséges utód neve merült fel, [[V. Iván orosz cár|Iváné]] és [[I. Péter orosz cár|Péteré]]. A két család, a Nariskinek és Miloszlavszkijok dühödt harcba kezdtek és az utóbbiak fellázították a városi sztreleceket. A sztrelecek elfoglalták a [[Kreml (Moszkva)|Kremlt]], meglincseltek több bojárt és parancsnokot és a Nariskinek támogatói közül is megöltek néhányat, köztük Péter szeme láttára a két nagybátyját is. A városi szegények is csatlakoztak a lázadáshoz és több napon át fosztogattak Moszkvában. A sztrelecek nyomására a beteges és majdnem vak V. Ivánt választották „első cárnak”, Péter a másoduralkodói címet kapta, Iván anyja pedig régens lett.
 
1698-ban a [[Krím|Krímen]] harcoló moszkvai sztreleceket [[Azov (település)|Azovból]] Moszkva helyett Velikije Lukiba irányították helyőrségi szolgálatra. Útközben éheztek és lovak hiányában maguknak kellett cipelniük a felszerelésüket. 175 katona elhagyta az ezredét és Moszkvában felkeresték a kolostorba zárt volt régenst, Szofja Alekszejevnát (V. Iván anyját), hogy támogatását kérjék panaszukhoz. A panasztevőket azokban, tiltakozásuk dacára, visszaküldték az ezredeikhez. Ugyanezen év nyarán a sztrelecek fellázadtak, leváltották a tisztjeiket és négyezren Moszkva felé indultak, hogy elzavarják a cár minisztereit és külföldi tanácsadóit. Június 18-án a kirendelt sorkatonaság legyőzta a lázadókat. A foglyokat kikérdezésük során kegyetlenül megkínozták, többeket halálra korbácsoltak, majd 57 lázadót kivégeztek. A Londonban tartózkodó Péter cár a hírek hallatán Londonbólsietve hazasietetthazautazott és új nyomozást rendelt el, aminek eredményeképpen újabb 1182 embert végeztek ki és 600 továbbit megkorbácsoltak, bélyeget sütöttek rájuk és száműzetésbe küldték őket.
==Felszámolásuk==
Az 1698-as sztrelecfelkelés bűnöseinek kivégzése után I. Péter kezdeményezte a sztrelec haderő felszámolását. A leszerelést fokozatosan végezték, a volt sztrelecek egy része a polgári lakossághoz csatlakozott, másokat gyalogsági ezredekbe sorolták át. Egyes ezredeket távoli városokba helyezték át helyőrségi szolgálatra.