„Hőmérsékleti sugárzás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
:<math>E = h \cdot \nu</math>
 
energiakvantumokbólenergia-[[kvantum]]okból tevődik össze (a h együtthatót [[Planck-állandónakállandó]]nak nevezik). Ezt nevezik Planck -hipotézisnek, melyet Planck először 1900. december 14-én jelentett be a porosz akadémia ülésén. Ekkor merült fel először a sugárzás korpuszkuláris jellege, innen számítjuk a [[kvantumfizika]] kezdetét.
 
A Planck sugárzási törvény több formája használatos.
 
A [[frekvencia]] függvényében <math>\nu</math>, <ref name="Planck 1914 6 168">Planck 1914, p. 6 and p. 168</ref><ref name="Rybicki 1979 22">{{harv|Rybicki|Lightman|1979|p=22}}</ref>
 
:<math>I(\nu,T) =\frac{ 2 h\nu^{3}}{c^2}\frac{1}{ e^{\frac{h\nu}{kT}}-1}.</math>
 
Planck törvénye felírható a spektrális energia sűrűségfüggvényeként[[sűrűségfüggvény]]eként is.
<ref name="Planck 1914 6 168"/><ref name="BrehmMullin">Brehm, J.J. and Mullin, W.J., "Introduction to the Structure of Matter: A Course in Modern Physics," (Wiley, New York, 1989) ISBN 047160531X.</ref>
 
:<math>u(\nu,T) = { 4 \pi \over c } I(\nu,T) = \frac{8\pi h\nu^3 }{c^3}~\frac{1}{e^{\frac{h\nu}{kT}}-1},</math>
 
A [[hullámhossz]] függvényében:<ref name="Planck 1914 6 168"/><ref name="Rybicki 1979 22"/>
 
:<math>I'(\lambda,T) =\frac{2 hc^2}{\lambda^5}\frac{1}{ e^{\frac{hc}{\lambda kT}}-1}.</math>