„Tömegközéppont” változatai közötti eltérés

a
Robot dolgozik: stb. elötti vesszö kivétele
a (→‎Illusztrációk: Plútó egyértelműsítés)
a (Robot dolgozik: stb. elötti vesszö kivétele)
Az alábbi mozgásegyenleteknél feltételezzük, hogy a részekből álló rendszerre belső és külső erők hatnak. A belső erők olyan erők, melyek a rendszeren belüli részek között hatnak. Külső erő a rendszeren kívüli eredetű, és a rendszer egy vagy több részére hat.
 
Minden olyan rendszernek a tömegközéppontja, melyre külső erő nem hat, állandó sebességgel halad. Ez minden klasszikus belső erőre igaz, beleértve az elektromágneses erőket, kémiai reakciókat, stb. Általánosabban, ez igaz minden olyan rendszerre, mely Newton harmadik törvényét kielégíti.
 
Egy rendszer részeinek teljes mozgásmennyisége:
Ha a [[Jupiter]]nek pályája a [[Merkúr]]éval volna azonos (57 900 000 km, 0,387 csillagászati egység), a Nap Jupiter baricentrum csak 5500 km-re volna a Nap középpontjától (''r''<sub>1</sub>/''R''<sub>1</sub> ~ 0,08). De ha a Föld az [[Eris]] pályáján keringene is (68 csillagászati egység), a Nap-Föld baricentrum még akkor is a Nap belsejében helyezkedne el (~30 000 km a középponttól).
 
Ha ki akarjuk számítani a Nap tényleges mozgását, összegeznünk kell a [[Naprendszer]] összes [[bolygó]], [[üstökös]], [[aszteroida]], stb. hatását ([[sok-test probléma]]). Ha az összes bolygó egy vonalba esne a Nap egyik oldalán, az együttes tömegközéppont körülbelül 500 000 km-re a Nap felszine felett lenne.
 
== Illusztrációk ==
116 360

szerkesztés