„Ča nyelvjárás” változatai közötti eltérés

a
Fertő-tó → Fertő tó az AkH. 183. alapján
a (Bot: 17 interwiki link migrálva a Wikidata d:q337565 adatába)
a (Fertő-tó → Fertő tó az AkH. 183. alapján)
A régi ča terület a [[középkor]]ban még jóval nagyobb volt a mostaninál, kiterjedt Délnyugat-Horvátországra és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] bizonyos területeire. A ča területnek állandó éritntkezése volt a [[dalmátok|dalmát]] városokkal és [[Itália|Itáliával]] is, emiatt dalmát és [[olasz nyelv|olasz]] hatás is érte a nyelvjárást.
 
A [[16. század]]ban a [[törökök]] kiterjesztették az uralmukat a még [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] idejében meghódított [[magyarok|magyar]] Boszniára és Horvátország déli területeire. [[Klissza]] és más itteni várak környékén állandó harc folyt a boszniai törökök, a bosnyákok és a horvátok között. Miután Klissza elesett, a török hódítás nagyon sok horvátot szakított fel helyéről, akik közül nem egy Magyarország felé vette az irányt, amelyekből a mai [[burgenland]]i és nyugat-magyarországi horvát nemzetiség egy része formálódik. A kialakult gradišćei nyelv régi sztenderdje főként a ča nyeljárásra alapul, amelynek elsősorban [[Sopron]] és a [[Fertő-tó]] környékén van a legtöbb beszélője, bár a századok során a gradišćei nagyon sokat vesztett eredeti ča mivoltából. A másik csoport [[Molise|Moliséba]] menekült és az elszigetelődés miatt szintén saját nyelvi alakuláson ment át. Más csoportok menekültek még Észak-Itáliába és a [[szlovének|szlovén]] [[Krajna (Szlovénia)|Krajnába]] is, amely akkoriban a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott, de ők hamar beolvadtak.
 
Elmenekült ča horvátok helyére što horvátok (részben pedig [[szerbek]] és bosnyákok) költöztek, így a ča nyelvjárás területe jelentősen összezsugorodott.