„Liszt Ferenc oratorikus művei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
=== Oratóriumok ===
A ''[[Szent Erzsébet legendája|Szent Erzsébet legendájával]]'' ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi kórusművek|S.2]]) 1857-ben kezdett el foglalkozni. Ihlető forrása egy [[Szent Erzsébet|Árpád-házi Szent Erzsébet]] életét bemutató freskósorozat volt [[Wartburg vára|Wartburg várában]]. 1862-ig folyt a kompozíciós munka, és ennek végén Liszt a következőt írta barátjának, [[Mosonyi Mihály]]nak: ''„Ha óhajom valósággá válik, ez a mű az új magyar zeneirodalmat gyarapítja majd integráns módon.”'' Az oratóriumot Liszt néhány jellegzetes motívumból építette fel. Ez az első eset, hogy a vezérmotívum-technika megjelenik az oratóriumban, de Liszt a témát szinte minden megjelenésekor változtatja, módosítja, így ahány megjelenésük van, annyi színnel, hangulattal térnek vissza. A mű bemutatója 1865. augusztus 15-én volt a [[Pesti Vigadó]]ban, Liszt vezényletével. Már a várakozás is óriási volt, az oratórium pedig hatalmas sikert aratott.
A ''[[Krisztus (Liszt)|Krisztus]]'' című oratórium ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi kórusművek|S.3]]) végső változata hosszú alkotói folyamat végén született meg. Már 1855-ben belekezdett, de a komoly munkálatok csak 1862-ben kezdődtek, a szövegét Liszt állította össze a [[Biblia]] és a [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[liturgia]] szövegeiből. Először csak részleteit mutatták be, a teljes mű előadására 1873-ban került sor [[Weimar]]ban. Magyarországi bemutatója még ugyanennek az évnek az őszén megtörtént: a Pesti Vigadóban [[Richter János]] vezényelte. Hatalmas, mintegy háromórás mű; három tételből, tizennégy számból áll, de a 8. és 13. számot csak 1867-ben illesztette be. Igazi vallomásos erejű programzene, Liszt római alkotóperiódusának legnagyobb szabású alkotása.
A ''[[Via crucis (Liszt)|Via crucis]]'' című [[passió]]ja ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi kórusművek|S.53]]) is nehezen született meg, az idős Liszt Ferenc munkája. 1873-ban, majd 1876–1877-ben végezte az előkészítő munkálatokat, a tényleges kompozíciós munka 1878–1879-ben folyt. Témája a [[Keresztút|kereszt útjának]] 14 állomása, szövegét [[Carolyne zu Sayn-Wittgenstein]] állította össze a Bibliából, középkori [[Latin nyelv|latin]] [[himnusz]]okból és [[német nyelv]]ű [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[korál]]okból. A ''Via crucis'' az idős mester egységes és tömör alkotása, a tételek rövidek, pár percesek, az egész mű alig több, mint fél órás. Tizenöt tételes mű, bevezetésből és Krisztus szenvedéstörténetének tizennégy stációjából áll. A művet Liszt életében nem adták elő, bemutatója csak 1929-ben volt [[Budapest]]en, [[Harmat Artúr]] vezényletével.
| |||