„Szentség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''szentség''' szó két különböző tartalmat jelöl.
1.) A [[latin nyelv|latin]] ''sanctitas'' fordításaként valakinek vagy valaminek a [[szent]] mivoltára vonatkozik. 2.) A latin ''mysterium'' vagy ''sacramentum'' fordításaként a [[kereszténység|keresztény]] [[teológia]] részint leíró, részint értelmező szakkifejezése bizonyos szertartások megnevezésére. A magyar ''szentség'' szó egyaránt használatos a katolikus, az [[Ortodox kereszténység|ortodox]]
[[Image:Seven Sacraments Rogier.jpg|thumb|320px|''A hét szentség'' – [[Rogier van der Weyden]] képe, készült 1448 körül]]
== A szentség fogalma a katolikus és az ortodox egyházakban ==
A [[katolikus egyház]] tanítása szerint a [[szentség]]ek [[Jézus]] által alapított látható jelek, amelyek [[Isten]] kegyelmét nemcsak jelzik, hanem hatékony módon közvetítik is. A szentségekkel a szentségtan foglalkozik.
10 ⟶ 15 sor:
===Szentségtani alapfogalmak===
===1.) Kiszolgáltató és felvevő===
*''Kiszolgáltató'': az a személy, aki az adott szertartást az egyház nevében elvégzi.
*''Felvevő'': az a személy, akinek a számára az egyház a szertartás során a kegyelmet közvetíteni szándékozik.
===2.) Anyag és forma===
A skolasztika többek között az [[Arisztotelész]]től átvett [[hülemorfizmus]] kategóriáit felhasználva próbált közelebb jutni a szentségek megértéséhez. Eszerint minden szentség leírható két összetevővel: az ''anyaggal'', vagyis a ''látható jellel'', valamint a ''formával'', vagyis a kiszolgáltató által kimondott szavakkal. A szentségek részletezésénél láthatjuk, hogy e megközelítés bizonyos esetekben kifejezetten erőltetettnek bizonyul.
===3.) Érvényesség, megengedettség, gyümölcsözőség===
*''Érvényes'' egy szentség kiszolgáltatása, ha mind a kiszolgáltató, mind a felvevő személye, továbbá mind az anyag, mind a forma megfelel az egyházi tanítóhivatal által rögzített minimális dogmatikai követelményeknek.
*''Megengedett'' a szentségkiszolgáltatás, ha az érvényességen túlmenően egyházjogi akadályba sem ütközik. Egy felfüggesztett pap által bemutatott szentmise pl. érvényes ugyan, de nem megengedett. Másfelől azonban úgy is tekinthetjük ugyanezt, hogy noha nem megengedett, mégis érvényes.
*A szentség ''gyümölcsöző'' felvételéről akkor beszélünk, ha a teológiai érvényesség adminisztratív megvalósulásán túlmenően a felvevő részéről nincs akadálya annak, hogy a szentség által közölt kegyelem valóban hatékonyan működjék az életében. Pl. a bérmálás szentsége érvényes lehet akkor is, ha a felvevő a halálos bűn állapotában van: a szentség beírja a lélekbe az ''eltörölhetetlen jegyet'', az illető mégsem tapasztalja meg a kegyelem működését mindaddig, amíg életéből el nem távolítja a kegyelem akadályát ''(obex gratiae)''.
===4.) A szentségek hatása===
Minden szentség ''általános hatása,'' hogy a felvevőt Istenhez kapcsolja. Az egyes szentségek ''speciális hatása'' az a mód, ahogyan ezt megvalósítja.
===5.) „Ex opere operato” ===
E [[latin]] kifejezés, amely a katolikus szentségtan egyik legfontosabb terminus technicusa, szó szerint annyit tesz: ''az elvégzett cselekményből következően''. Arra vonatkozóan használják a dogmatikában, hogy a szentség érvényességének szükséges és elégséges feltétele a formula korrekt alkalmazása, és – az érvényesség szempontjából – irreleváns a kiszolgáltató és a felvevő hite, személyisége, erkölcsi állapota. E tanítás a [[Tridenti Zsinat]] óta [[hittétel]], és az ökumenikus párbeszéd egyik komoly akadálya.
*A protestáns teológia elutasítja az ''ex opere operato'' tanát, és – összhangban a [[sola fide]] alepelvvel – azt vallja: a [[sákramentum]]ok kizárólag a ''közreműködő tevékenységéből adódóan'' ''(ex opere operantis)'' hatnak.
*A katolikus teológia is elismeri és alkalmazza az ''ex opere operantis'' fogalmát, de a kiszolgáltató és felvevő hitét, erkölcsi tartását stb. nem az ''érvényesség'', hanem a ''gyümölcsözőség'' kritériumának tekinti.
===A szentségek száma===
A szentségkiszolgáltatás gyakorlata az egyháztörénelem során fokozatosan bontakozott ki. Az idők során a különböző teológusok hol több, hol kevesebb szentséget ismertek el. A [[középkor]]ban mind szilárdabbá vált az a nézet, amely szerint ''a szentségek száma hét''. A kérdésben a [[Tridenti Zsinat]] hozott végleges döntést, amikor a szentségek hetes számáról dogmatikus érvénnyel nyilatkozott. E döntést a reformátorokkal szemben fogalmazta meg, akik a szentségek számát ''kettőre'' korlátozták.
==Az egyes szentségek a katolikus és az ortodox egyházakban==
===[[Keresztség]]===
| |||