„I. Tóth Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
Addigi munkásságának folytatásaként tervezte a magyar–román viszony legösszetettebb mozzanatának, az 1848–49-es eseményeknek a megírását, de csak a résztanulmányokig jutott el. Ezek egyike a ''Kossuth és a nemzetiségi kérdés a reformkorban és 1848–1849-ben'' (in: Kossuth Emlékkönyv. II. Bp. 1952), amelynek érdeme a magyar és a nemzetiségi mozgalmak közös szálainak fölgombolyítása. A résztanulmányokból nőtt ki [[Nicolae Bălcescu|Bălcescu]]-életrajza is (Budapest, 1958), ezt – [[Csatári Dániel]]nek a [[posztumusz]] kiadás előszavában megfogalmazott véleménye szerint – „joggal tekinthetjük a magyar–román szellemi közeledés olyan jelentős alkotásának, amelyen alkotója pályájának eddigi legmagasabb szintjére jutott el”.
A magyar–román népi összefogás szép példáját mutatta fel [[Varga Katalin (munkásmozgalom)|Varga Katalin]]-életrajzában. E témához kapcsolódik a ''Parasztmozgalmak az [[Erdélyi-érchegység|Erdélyi Érchegységben]] 1848-ig'' (Budapest, 1951) című monográfiája, amely egyként kivívta a magyar és román történészek elismerését. ''Az erdélyi és magyarországi románok az abszolutizmus korában'' c. dolgozata kéziratban maradt. Több munkája – köztük magyar, román, szlovák nyelvűek – halála után jelent meg.
==Emlékezete==
| |||