Wikipédia

„Óbudai-sziget” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox
Javítás
4. sor:
| kép = Fa4.jpg
| képaláírás = Őszi színeikben tündöklő fák a [[K-híd]]tól nem messze
| fekvése = [[Duna]]
| terület = <!--108 dimenzió[[hektár|ha]] nélküli= szám1, km² -->08
| rang =
| hosszúsága = <!-- dimenzió nélküli szám2, km -->75
| szélessége = <!-- dimenzió nélküli szám0, km -->5
| tengerszint feletti magasság =
| legmagasabb pont =
| ország = {{Magyarország}}
| adminisztratív egység típusa = Város
| adminisztratív egység neve típusa = BudapestHely
| adminisztratív egység neve = [[Budapest]], [[Budapest III. kerülete|III. kerület]]
| pozíciós térkép = Budapest
| szélességi fok = 47
21 ⟶ 22 sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 12
}}
Az '''Óbudai-sziget''' a [[Duna]] egyik szigete[[sziget]]e [[Budapest]] [[Budapest III. kerülete|III. kerületének]] közigazgatási területén. ''[[Óbudaisziget]]'' formában (azaz egy szóba írva) Budapest egyik városrésze is. Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt [[1993]] óta minden évben megrendezett [[Sziget Fesztivál]] miatt tett szert.
 
== Fekvése ==
A Duna hordalékából létrejött [[sziget]] az óbudai part mentén, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között fekszik. Területe 108 [[hektár]], hossza 2750 m, legnagyobb szélessége az 1653-as folyamkilométer vonalában 500–500 m. [[Óbuda (városrész)|Óbudától]] 70–80 m széles Duna-ág választja el. ÉszakiNyugati végétőloldalán nema messze[[K-híd]] azés a [[Újpesti vasútiHajógyári híd]]köti össze Óbudával, déli végén áthalad az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] köti össze Pestet és Budát.
Eredetileg zátonysziget volt, két közeli részből állott.
 
== Nevének eredete ==
[[Fájl:Hajo2.jpg|rightbélyegkép|thumbjobbra|300px250px|Az egykori [[Óbudai Hajógyár]] épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve yachtklubként üzemelnek]]
 
{{fő|Óbudaisziget}}
Az [[1900-as évek]] környékén Nagy-szigetnek hívták. Később (máig is) ''Hajógyári-sziget'' néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az [[Óbudai Hajógyár]]. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg [[Hadrianus]] [[aquincum]]i római helytartó [[Hadrianus-palota|palotáját]], amely még feltárásra és bemutatásra vár.
 
== Kultúra ==
{{főbővebben|Sziget Fesztivál}}
[[1993]] óta minden év augusztusában itt rendezik meg a [[Sziget Fesztivál]]t, amely mára [[Európa]] egyik legnagyobb könnyűzenei rendezvényévé nőtte ki magát. A koncertekkel, fesztiválokkal, futóversenyekkel járó tömeges terhelés nem kedvez a sziget növény- és állatvilágának.
 
== Flóra és fauna ==
A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”.
[[Fájl:Rodli hajogyar.jpg|rightbélyegkép|thumbjobbra|300px250px|A „ródlidomb”]]
 
Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati parti sávján végighúzódó, mintegy 1,5&nbsp;km hosszú puhafás [[ártéri ligeterdő]] (fehérnyárliget, Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát [[1994]]-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves [[fehér fűz]]ek, [[fekete nyár]]ak, [[Szilfa|szilfák]] is akadnak, és figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint a [[mezei szil]] öreg egyedei is. Az ősfajok száma kevés. Az óbudai sziget emlékeztet a hajdani árterületekre.
 
A sziget a madarak számára nemcsak vonulási állomás, hanem jó néhány faj, köztük a [[jégmadár]], [[vörös vércse]], [[zöld küllő]], [[Gébicsfélék|gébics]], [[dolmányos varjú]], [[tőkés réce]], [[örvös galamb]] költőhelye is. A sziget ezért kedvelt madármegfigyelő hely.
 
A rovarok közül megtalálható itt többek között a [[pézsmacincér]], a [[diófacincér]] és a [[feketesárga pattanóbogár]] is.
 
===Irodalom===▼
* ''Mesél Óbuda földje'' - ([[Guckler Károly]] Természetvédelmi Alapítvány (Budapest;, 1998.)▼
* Kaiser Anna -– Varró József: ''Volt egyszer egy hajógyár'' (Budapest, Óbuda - Helytörténeti füzetek;, 1999.)▼
* H. Kérdő Katalin, Schweitzer Ferenc: ''Aquincum''. Ókori táj - ókori város. (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet., 2010.)▼
* Salamon Ferenc: ''Budapest története''. I. köt. Budapest az ókorban (1878.)▼
* Szendy Károly (szerk.): ''Budapest az ókorban''. (1942) I-II. köt 1942.kötet▼
* [[Bél Mátyás]]: ''Buda város leírása a kezdetektől Mohácsig''. (Fejezetek Budapest múltjából I.) (1987.) ▼
* Zsidi Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában. In: ''Budapest régiségei'', XLI. 2007.▼
 
== Források ==
* [http://index.hu/gazdasag/magyar/hjo060316/ Törvényellenes fejlesztés a Hajógyári-szigeten?], index– Index, 2006. március 16.
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/02/romai-mernokok-munkaja-hajogyari-sziget.html Római mérnökök munkája a Hajógyári-sziget?], dunaiszigetek– Dunaiszigetek.blogspot.hu, 2012. február 5.
* [http://www.beszedesparkok.hu/hajogyari_sziget/ A sziget története]
▲===Irodalom===
▲* Mesél Óbuda földje - Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (Budapest; 1998.)
▲* Kaiser Anna - Varró József: Volt egyszer egy hajógyár (Budapest, Óbuda - Helytörténeti füzetek; 1999.)
▲* H. Kérdő Katalin, Schweitzer Ferenc: Aquincum. Ókori táj - ókori város. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010.
▲* Salamon Ferenc: Budapest története I. köt. Budapest az ókorban 1878.
▲* Szendy Károly (szerk.): Budapest az ókorban I-II. köt 1942.
▲* Bél Mátyás: Buda város leírása a kezdetektől Mohácsig (Fejezetek Budapest múltjából I.) 1987.
▲* Zsidi Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában. Budapest régiségei XLI. 2007.
 
{{Óbuda}}
{{Portál|Budapest|-|Földrajz||}}▼
 
{{DEFAULTSORT:ObudaiObudaisziget}}▼
▲{{Portál|Földrajz||}}
▲{{DEFAULTSORT:Obudai}}
 
[[Kategória:A Duna magyarországi szigetei]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Óbudai-sziget”