„2. zongoraverseny (Liszt)” változatai közötti eltérés

''';1. Adagio sostenuto assai – Allegro agitato assai'''<br>

A versenymű elején a lírai főtémát a fuvolák, a klarinétok és a fagottok szólaltatják meg visszafogott dinamikával, majd a zongora is bekapcsolódik, de mielőtt átvenné, először csak finoman körbejárja a témát. A hangszerelés lágy, bensőséges. Az első szakasz anyaga a főtémából keletkezik, ezen kívül csak egy rövid, olaszos dallam szólal meg a kürtön. Egy rövid zongorakadencia után, mintegy kontrasztként a lírai szakaszra, egy erőteljes, a mély regiszterben ritmizáló dallam ismétlődik makacsul, a jobb kéz feszes, éles pontozású motívumot játszik. A zenekar bekapcsolódása után 6/8-os lüktetésű rész következeik, hatalmas hangerő- és tempóbeli fokozással. A szakasz üstdobütésekkel segített dinamikus résszerrésszel élér véget.

''';2. Tempo del Andante – Allegro moderato'''<br>

''';3. Allegro deciso – Marziale un poco meno allegro'''<br>

A kidolgozásszerű középső szakasz erőteljes résszel indul, melyben a komponista a főtémával kontrasztáló motívumokkal dolgozik. A zongora határozott, kemény akkordokat játszik, a zenekar pedig kiegészül a harsogó rézfúvókkal. A zongora ebben a szakaszban a főtémát idézi, és komoly szólisztikus szerepet kap, a tétel jellege igazán zongoraverseny-szerű. Erőteljes, diadalmas, szenvedélyes hangzású rész.

''';4. Un poco meno mosso (tempo rubato)'''<br>

Ismét egy finom, csendes részlet következik, ami rövid [[Kadencia|zongorakadenciával]] indul, majd azzal is zárul. Maga a szakasz is rövid, amely lírai módon zárulva a felkészülést biztosítja az elkövetkező robusztus fináléhoz.

''';5. Allegro animato – Stretto (molto accelerando)'''<br>

A két percnél is rövidebb befejező szakasz a zongora gyöngyöző játékával indul, de csakhamar bekapcsolódik a zenekar is, és hatalmas cintányér ütésekkel harsány indulóvá alakul a – darab elején, illetve eddigi részeiben egyébként líraiként megmutatkozó – főtéma. Liszt ezeket a hatásvadásznak is nevezhető befejezéseket [[Carolyne zu Sayn-Wittgenstein|Wittgenstein hercegné]] hatására alkalmazta, aki szerette az ilyen a harsány-hatásos finálékat. A koncert ennek megfelelően harsány [[tutti]]val, mintegy harci indulóként ér véget.

Liszt az ''A-dúr zongoraverseny''ből készített egy kétzongorás átiratot is készített ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Két zongora|S.651]], 1859).