„Magyarigen” változatai közötti eltérés

a
 
==Története==
A [[Római Birodalom|rómaiak]] követ bányásztak határában, ebből a kőből építették [[Apulum]]ot. A legkorábbi [[erdély]]i [[hospes]]települések egyike volt [[Boroskrakkó|Krakkó]] és [[Romosz]] mellett, amelyekkel 1206-ban együtt kapott szabadalmakat. 1332—371332–37-ben 217 füsttel írták össze, ezzel a legnagyobb erdélyi települések közé is tartozott. 1347-ben ''civitas''-ként említették. [[Erdélyi szászok|Szász]] hospes lakói a 14. században a gyulafehérvári püspök [[jobbágy]]ai lettek. 1587-ben még a szász [[káptalan]]hoz tartozott, de 1592 és 1602 között a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] már az igeni [[Kálvinizmus|reformátusok]] között szerveztek [[misszió]]t. A térítés eredménytelen volt, és [[Giorgio Basta|Basta]] zsoldosai 1602-ben kb. negyven hitéhez ragaszkodó igeni reformátust taszítottak a Kecskekő szakadékába. Ekkor már magyar nyelvű protestánsai mellett az 1608-ból feljegyzett ''Oláh utca'' román lakosságról is tanúskodik. 1615-től folyamatosan [[mezőváros]]ként említették. Szombatonként vásárt tartott, piacvámot szedett. Jelentős volt bortermelése.
 
A város első statútumát 1664-ben szerkesztették és [[Alsó-Fehér vármegye|Fehér vármegye]] 1670-ben fogadta el. Egy hadnagy és egy bíró állt az élén, mindkettőt évente választották. A nemesek hadnagya a nemesek felett ítélkezett, a (“paraszt”) bíró pedig a köznép (kézművesek és jobbágyok) felett. Kincstári uradalmát 1715-től a katolikus püspökség művelte, majd 1751-ben az országgyűlés formálisan is nekik ítélte. Rajtuk kívül jelentősebb birtokosai közé tartozott az Inczédy és a [[Teleki család]]. Az 1738-as pestisjárványban 152 lakosa halt meg. Három református temetője volt: polgári, nemesi és papi. 1750-ben 154 háztartással írták össze, közülük 18 volt egytelkes nemes, 53 jobbágy, 77 [[zsellér]] és hét szolga. Ugyanekkor 40 távollévő nemes birtokolt határában. 1761-ben 102 [[Ortodox kereszténység|ortodox]] és 30 [[Román görög katolikus egyház|görög katolikus]] román család lakta. 1770-ben nagy része leégett. Köznépe 1784. november 10-én lerombolta a nemesi kúriákat. [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] közössége 1810-ben szerveződött [[Plébánia|plébániává]].