„Magyarigen” változatai közötti eltérés

a
1848-ban a magyarigeni, a [[celna]]i és [[igenpataka]]i magyarok egy gyengén felfegyverzett, kétszáz fős [[nemzetőrség]]et hoztak létre, Kontz Zsigmond vezetésével. Október 9-én az addig a településen állomásozó Max lovasezredet a [[gyulafehérvár]]i vár védelmére rendelték. 21-én Szász Lajos református [[esperes]] tárgyalásokat kezdett a román népfelkelőket képviselő Nicolae Pop görög katolikus pappal. Szász a fegyverletételt javasolta, de a nemzetőrség vezetői ezt ellenezték. Másnap mégis lefegyverezték a nemzetőrséget, a fegyvereket szekérre rakták és Gyulafehérvár felé indították, de a román felkelők a falu határában lefoglalták és kiosztották őket maguk között. Szász esperes Nicolae Pophoz költözött. 26-án Nicolae Sanduț tribun a magyarigeni magyarokat foglyoknak nyilvánította és a vármegye pincéjébe zárta őket. Weis Károly bányaorvos védelmet kért számukra a gyulafehérvári helyőrségtől, de Trautsch császári ezredes nem méltatta figyelemre a kérést. Másnap, 27-én a román parasztfelkelők 187 magyar férfit végeztek ki a település szélén lévő lóiskolában. Tömegsírjuk a római katolikus templom mögötti telken, a volt római katolikus iskola kertjében található. Tavasszal a bevonuló magyar vadászok harminc helyi románt öltek meg.
 
A 19. században járásközpont volt. Határában 1873-ban 399 [[kataszteri hold]] szőlőt műveltek. 1880-tól működött benne gyógyszertár.<ref>Péter Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 45. o. </ref> Az [[EMKE]] 1888-tól magyar leányiskolát tartott fenn, amelyet 1896-ban a magyar állam vett át. Az 1906-as országgyűlési választásokat kerületében az aktivista román politikusnemzedék egyik vezéralakja, [[Alexandru Vaida-Voevod]] nyerte. 1920 után jobb módú magyar gazdái nagyrészt Magyarországra költöztek. Eőri István református egyházmegyei gondnok szervezésében 1924-ig református iskola, egy ideig pedig magyar népbank ''(Hegyaljai Takarékpénztár Rt.)'' működött benne. 1932-ben református gyülekezete megszűnt önálló lenni, azóta [[Sárd]] társegyháza lett. 2010-ben az [[Erdélyi református egyházkerület]] legkisebb [[anyaegyház]]a volt, tíz lélekkel.
 
==Látnivalók==