„Gaetano Donizetti” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
221. sor:
Továbbra is halogatták kinevezését a [[San Pietro a Majella Zenekonzervatórium (Nápoly)|nápolyi konzervatórium]] élére. A zeneszerzőt elbizonytalanította, hogy a [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|király]] és a belügyminiszter is vonakodott válaszolni sürgetésére. A bizonytalanság hamarosan frusztrációba csapott át, sőt, barátainak írott leveleiben azzal fenyegetőzött, hogy végleg elhagyja a várost, ha nem kapja meg a kinevezést. Helyzetén jelentősen rontott a ''[[Maria de Rudenz]]'' gyenge fogadtatása. 1838 májusában meghívták igazgatónak a [[milánói konzervatórium]]ba, de nem fogadta el az ajánlatot, nehogy a király hálátlansággal vádolja. Júniusban megunta a várakozást, és benyújtotta felmondó levelét, de választ nem kapott. A konzervatórium élére végül [[Saverio Mercadante|Saverio Mercadantét]] nevezték ki, de csak 1840-ben, másfél évvel azután, hogy Donizetti távozott Nápolyból.<ref>{{opcit|n=Ashbrook|o=128-130}}</ref><ref name="opcit|n=Winkler|o=479-480"/>
Donizetti nem távozhatott azonnal, mert még egy szerződés kötötte a városhoz. A ''Maria da Rudenz'' velencei bemutatójának idején találkozott [[Adolphe Nourrit]] francia tenorral, aki számos nagy sikerű francia darab bemutatóján énekelt már. Donizetti unszolására Nápolyba érkezett, ahol sikerült szerződnie Barbajával arra, hogy a zeneszerző következő operájának bemutatóján ő énekelhesse a főszerepet – Donizetti ehhez a korábban a cenzúra miatt félbehagyott ''[[Gabriella di Vergy]]t'' szerette volna befejezni. Mindeközben
A ''Polyutus'' betiltása tovább bonyolította Donizetti helyzetét. Politikai síkon kérdésessé vált, hogy királyi nemtetszése befolyásolja-e majd Párizsba távozásának lehetőségét. Művészileg is gondban volt, hiszen továbbra is tartozott egy operával Barbajának. Noha befejezte a ''Gabriella di Vergyt'', a cenzorok ennek a változatnak a bemutatását sem engedélyezték. Mivel nem adta fel azt a szándékát, hogy színpadra állítsa a ''Polyutust'', fontolóra vette a librettó átalakítását, elfogadhatóvá tételét is. Ismeretlen okok miatt azonban úgy döntött, hogy megpróbál kiegyezni Barbajával, és kéri, fogadják el egy olyan művét, amit más városban már bemutattak, de Nápolyban még nem. Így esett a választás a ''[[Pia de’ Tolomei]]re''. A cenzorok azonban ismét közbeszóltak, és jelentős húzásokat kértek. Az átdolgozott művet szeptember 30-án adták elő. Mivel Donizetti nem új zenével állt elő, hanem egy régi művét szedte elő, büntetést kellett fizetnie, ám Barbajának tett ígéretét teljesítettnek tudhatta, és immár semmi nem kötötte Nápolyhoz.<ref>{{opcit|n=Ashbrook|o=133-135}}</ref><ref name="opcit|n=Winkler|o=410-411"/><ref name="opcit|n=Winkler|o=487-489"/>
| |||