„Padány” változatai közötti eltérés

Helyén valószínűleg eredetileg besenyő szálláshely volt, mert egy [[1256]]-ban kelt oklevél ''"Padan"'' falut mint a besenyők régi települését említi. Ez egyben a község első írásos említése is. Kezdetben a pozsonyi vár tartozéka volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egyik későbbi oklevelében a padányi besenyő kocsmáros kérésére a király őt és rokonait nemesi rangra emeli azzal a feltétellel, hogy a király minden hadjáratában részt vesznek. Ezzel a Padányi nemzetség a falu egyedüli birtokosa lett. A család nemesi rangját IV. Béla fia [[V. István magyar király|V. István]] is megerősítette. Később a Padányiak nemzetsége több ágra szakadt, ezekből lettek a Bíró, Bodó, Kossár, László, Máttyus, Szakál és más nemesi családok. A települést [[1288]]-ban ''"Terra Padan"'', [[1291]]-ben ''"Villa Padan"'', [[1326]]-ban ''"Possessio Padan"'' néven említik az írott források. Padány lakói veszély idelyénidején a falut övező mocsarakban épített sáncok mögé menekültek. Az ingoványban máig láthatók a védősáncok és árkok nyomai, melyek megvédték őket a török támadásoktól is. A [[16. század]]ban lakói felvették a protestáns hitet, melyet később is megtartottak. A község régi temploma szerepel az elpusztított kálvinista egyházak [[1681]]-es jegyzékében. [[1731]]-ben rendeletileg vették el a padányiaktól templomukat, plébániájukat és annak egész vagyonát, lelkészüket pedig a hatalom elüldözte. A történtek a falu fejlődését is súlyosan hátráltatták. [[1884]]-ben és [[1905]]-ben nagy tűzvészek pusztítottak a településen. A fejlődést az sem segítette elő, hogy [[1896]]-ban Pálffy Sándor gróf magakadályozta, hogy a vasútat és a közútat itt vezessék át.