„Fogyasztói árindex” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
59. sor:
====Kiadások amik nem számítanak be az indexbe====
Definíció szerint a fogyasztói árindex a fogyasztási javak és szolgáltatások árváltozásának mérésére szolgál. Ebből következik, hogy azoknak a javaknak a beszerzése amelyek nem tartoznak az áruk és a szolgáltatások körében kívül esnek a fogyasztói árindex hatáskörén is. Ilyenek a [[kötvény]]ek, [[adóslevél|adóslevelek]], [[részvény]]ek egyéb pénzügyi eszközök. Azonban ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósítása sokszor hordoz ellentmondásokat.
=====Gazdasági, szociális, pénzügyi transzferek=====
Transzfereknek azokat a tranzakciókat nevezzük amikor egy gazdasági egység valamilyen [[ingóság]]ot, árut, szolgáltatást vagy más vagyont úgy ad át, hogy semmilyen ellenszolgáltatást nem kap érte, azaz a tranzakcióban nincs partner. A transzfer egy viszonzás nélküli tranzakció. Mivel a háztartások transzfer esetén se áruhoz se szolgáltatáshoz nem jutnak a transzferek nem kerülhetnek be a fogyasztói árindexbe.
Szakmai probléma annak a meghatározása hogy agy adott tranzakció valójában transzfer-e vagy nem. Ez a probléma nem csak a fogyasztói árindex számításkor de a [[nemzeti számlák]]nál is fenn áll.
A [[társadalombiztosítási járulék]]ok, [[jövedelemadó]], [[vagyonadó]] egyéb adók után ellenszolgáltatásként a háztartások semmilyen konkrét árút vagy szolgáltatást nem kapnak, ezeket transzfereknek tekintjük és nem számítjuk be a fogyasztói árindexbe. Ilyenek az [[ingatlanadó]], és más [[helyi adók]] is. Ezek [[kormány]]ok, [[önkormányzat]]ok felé irányuló kötelező és viszonzatlan transzferek és mint ilyenek kívül esnek a fogyasztói árindex hatáskörén.
A háztartásokat gyakran terhelik különféle [[illeték]]ek, és díjak, általában nem világos, hogy ezek szimplán más néven alatt beszedett adók vagy a kormányszervek valóban biztosítanak valamilyen konkrét szolgáltatást, például felügyeleti, szabályozási funkciót, a beszedett pénz ellenében. Az utóbbi esetben tekinthetjük ezeket az illetékeket szolgáltatások árának. Ezek a költségek általában határesetnek tekinthetők és különböző dokumentumok foglalkoznak vele mint például az SNA93 vagy más [[IMF]] kiadványok.
*Biztosítások (élet- és nem élet biztosítások)
*Szerencsejáték
| |||