„Hans Albrecht von Barfus” változatai közötti eltérés

Katonai pályáját [[1672]]-ben kezdte, a francia-holland háborúban, ahol a porosz hadsereg [[Hollandia]] szövetségében harcolt. [[1675]]-ben kitűnt a [[Franciaország|franciák]] és [[Svédország|svédek]] elleni háborúban. [[1683]]-ban [[III. János lengyel király|Sobieski János lengyel királlyal]] együtt harcolt aza [[Oszmán Birodalom|törökök]] által ostromolt [[Bécs]] felmentésekor, és [[1686]]-ban [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának visszavételénél. [[1686]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] ő vezette a várat ostromló sereg balszárnyát. [[1685]]-től [[Spandau]] város kormányzója. [[1689]]-ben részt vett a [[rajna]]i hadjáratban. [[Bonn]] ostrománál olyan súlyos vitába keveredett [[Hans Adam von Schöning]] tábornokkal, hogy végül fegyverrel támadtak egymásra. Az esetet követő hivatalos vizsgálat után Schöning tábornokot leváltották beosztásából.

[[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] 6000 főnyi porosz segédhadat vezetett a császári haderő oldalán a törökök ellen vívott [[Szalánkemén]]i ütközetben. Érdemei elismeréséül [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] birodalmi grófi ''(Reichsgraf)'' rangra emelte. [[1697]]-ben [[Paul von Fuchs|Fuchs báróval]] és [[Alexander zu Dohna-Schlobitten|Dohna]] tábornaggyal együtt közreműködött [[I. Frigyes porosz király]] volt nevelőjének, [[Eberhard von Danckelman|Danckelman]] gróf főminiszternek megbuktatásában. [[Johann Kasimir Kolbe von Wartenberg|Kolbe]] birodalmi gróf, miniszter azonban Fuchs-szal együtt kiszorította őt a király kegyéből, és [[1702]]-ben kénytelen volt távozni az udvartól. Utolsó éveit kossenblati birtokán töltötte, visszavonultságban.