„Lehel Vezér Gimnázium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel: egyetlenegy egyetlenegy szóba
47. sor:
 
==Az iskola története==
Az intézet alapját [[Dósa Pál]] jászkerületi kapitány alapította meg [[1764]]-ben [[Jászapáti]]n 2000 ft-os alapítvánnyal, az iskolát ott állította fel. Az intézet igazgatóját az egri püspök nevezte ki, de a tanárok fizetéséről Dósa gondoskodott. A község épített ugyan iskolaépületet, de az mindössze kétosztályú latin iskolává fejlődött, [[1779]]-ben az iskolát maga [[Dósa Pál]] [[Jászberény]]be, mint a [[Jászkerület]] fejlettebb városába és politikai központjába helyezte át. Helye a katonatiszti laktanya, majd a [[Zagyva]] partján levő magtár épülete. Eleinte itt is mint háromosztályos királyi [[katolikus]] kis [[gimnázium]] működött [[1788]]-ig, majd öt-, később pedig hatosztályú királyi [[katolikus]] nagy gimnáziummá fejlődött. Megfelelő épületről [[Jászberény]] város gondoskodott, de a költségek tetemes részét az országos tanulmányi alap fedezte. [[1822]]-ben azonban, [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] kormányzása alatt az állami támogatás megszűnt s így az iskolafenntartás terhe a [[Jászkerület]]re, elsősorban [[Jászberény]] városára hárult. Ettől kezdve [[1851]]-ig a [[jászok]] áldozatkészségére utalt, kerületi [[katolikus]] nagy gimnázium tanerői túlnyomórészt [[ferences szerzetesek]] voltak. A [[Jászkerület]] és [[Jászberény]] az iskola kölcsönös ellátására való tekintettel, szerződéses viszonyban állott. [[1844]]-ben a [[magyar nyelv]] lesz hivatalos a gimnáziumokban a [[retorika]], [[poézis]], és a [[mitológia]] kivételével [[magyar nyelv]]en folyik az oktatás. Az iskolában az oktatás az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848/49-es szabadságharc]] idején befejeződött, a felsőbb évesek bekapcsolódtak a harcokba és az iskolát kórházzá alakították át. Az iskola az [[1850]]-ben kibocsátott [[Organisations Entwurf]] követelményeinek nem tudott teljes mértékben megfelelni és ezért négyosztályú algimnáziummá zsugorodott össze. Csak az alkotmányos korszak tette lehetővé a felső négy osztály fokozatos megnyitását ([[1865]]-[[1868|68]]). Az így kifejlesztett [[jászkerületi]] [[ferencrend]]i katolikus iskola, községi katolikus főgimnáziummá alakult és [[1869]] nyarán megtartották benne az első érettségi vizsgákat. Rövid tízéves fennállás után a város vezetősége úgy látta, hogy ilyen hatalmas teherrel megbirkózni nem tud és már az [[1880]]-as évek közepén megkezdődtek az intézet [[államosítás]]ára irányuló tárgyalások. [[1889]]-re felépítették államsegélyből a jelenlegi épületet és abba az 1889/90. iskolai évre be is költöztek. Az állammal való tárgyalások végre is azt eredményezték, hogy [[1896]]. [[szeptember 1]]. hatállyal a kormány kezébe vette az intézetet, noha a tényleges átadás csak az [[1897]]. év folyamán történt meg. [[1896]]-[[1922]] között Magyar Királyi Állami Főgymnasium nevet viseli. Az [[első világháború]] idején a folyamatos oktatás nehézségekbe ütközik a tanárok többsége és a diákok egy része a fronton harcol, sokan családfenntartóként otthon dolgoznak ez idő alatt. [[1919]]-ben a Tanácsköztársaság radikális rendeleteinek hatására a hittanoktatást eltörölték, érettségi helyett végbizonyítványt adtak, de csupán néhány hónapig tartott. [[1922]]-[[1946]] között [[József nádor]] Gimnázium nevet viseli és [[1924]]-től az iskola reálgimnáziummá alakul. A [[második világháború]] idején ismét akadozik az oktatás, [[1944]]-ben a német hadsereg többször is igénybe vette az iskola épületét és ekkor már az oktatást is beszüntették. Az épületet kórháznak rendezik be. [[1945]]-ben újra indul az oktatás Fecske Sándor házában, de már csak négyosztályos gimnáziumként. [[1948]]-ban megalakul az iskola kollégiuma, ami [[2004]]-ig működik. [[1946]]-[[1950]] között Lehel Vezér Gimnázium nevet viseli, [[1950]]-[[1956]] között [[Mikszáth Kálmán]] Gimnázium nevet viseli, majd végül [[1956]]-ban újra felvette a Lehel Vezér Gimnázium nevet és [[1956]]-[[1961]]-ig viseli. [[1956]]-ban az iskola több diákja is csatlakozik a forradalomhoz. 1961-ben szakmunkás képzés indul meg és az iskola felveszi a Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szakközépiskola nevet ami [[1961]]-[[1971]]-ig viselt. [[1966]]-ban elkészült a gimnázium tornakertje ekkor még Bathó-kert, majd később Szántai-kert néven. 1988-1994-között orosz két tannyelvű oktatás folyik, de csak egyetlen egyegyetlenegy osztályban, és így nem volt két tanítási nyelvű gimnázium. [[1991]]-től nyolcosztályos gimnáziumi oktatás folyik. [[2000]]-ben a gimnázium megkapta a várostól a [[Pro Urbe-díj]]at. [[2005]]-ben elindult a nulladik évfolyamos nyelvi képzés.
 
== Csoportok==