„Daniel Bernoulli” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Andrew69. (vita) szerkesztéséről 84.2.246.7 szerkesztésére |
||
45. sor:
[[Fájl:HYDRODYNAMICA, Danielis Bernoulli.png|bélyegkép|280px|A ''Hydrodynamica sive de viribus et motibus fluidorum commentarii'' címlapja (1738)]]
'''Daniel Bernoulli''' ([[Hollandia]], [[Groningen]], [[1700]]. [[február 8.]] – [[Svájc]], [[Bázel]], [[1782]]. [[március 17.]])
== Életpálya ==▼
A család három tanult. Üzleti, majd filozófiai és orvosi tanulmányokat folytatott. [[Bázel]]ban, [[1720]]-ban szerzett orvosi diplomát. A bázeli egyetemi sikertelen oktatói állásának pályázata után elfogadta a [[Szentpétervár|szentpétervári]] akadémia meghívását. Ajánlatára nevezték ki barátját, [[Euler]]t a szentpétervári akadémia adjunktusának. Bázelba [[1734]]-ben tért vissza, ahol először [[növénytan]]t és [[fiziológia|fiziológiát]] oktatott, majd [[1750]]-ben elnyerte a fizikai tanszék vezetését. ▼
▲A család három generációja nyolc kiváló matematikust és fizikust adott. Legtöbbjük a bázeli egyetemen tanított. Gyermekkorától, apjától matematikát tanult. Üzleti, majd filozófiai és orvosi tanulmányokat folytatott. [[Bázel]]ban, [[1720]]-ban szerzett orvosi diplomát. A bázeli egyetemi sikertelen oktatói állásának pályázata után elfogadta a [[Szentpétervár|szentpétervári]] akadémia meghívását. Ajánlatára nevezték ki barátját, [[Euler]]t a szentpétervári akadémia adjunktusának. Bázelba [[1734]]-ben tért vissza, ahol először [[növénytan]]t és [[fiziológia|fiziológiát]] oktatott, majd [[1750]]-ben elnyerte a fizikai tanszék vezetését.
Tudományos munkássága rendkívül sokoldalú volt. 1747-ben a berlini akadémia tagjává, a rákövetkező évben pedig a párizsi akadémia külső tagjává választották. 1750-ben a Royal Society és ezután még számos társaság megválasztással tüntette ki.
Daniel Bernoulli nőtlenül és gyermektelenül halt meg Bázelben 1782. március 17-én 82 éves korában.
==
Legfontosabb eredménye a stacionárius áramlásra vonatkozó '''Bernoulli-egyenlet'''. A hajózásban felmerülő gyakorlati problémák sorozatát oldotta meg. Foglalkozott a [[kinetikus gázelmélet]] megfogalmazásával is. A matematikában elért eredményeit részben [[Leonhard Euler]]rel közösen érte el az [[algebra]], a [[végtelen sorok]] elmélete, a [[differenciálszámítás|differenciál-]] és [[integrálszámítás]], valamint a [[valószínűségszámítás]] területén.
Dolgozatai különösen az általános mechanikai elveket és ezzel kapcsolatban a [[hidrodinamika]] alapelveit, továbbá az akusztikát illetik. Hidrodinamikája (Strasburg, 1738) az első mű, mely a folyadékok mechanikáját egy általános elvre támaszkodva az analízis segítségével tárgyalja. Az elv, amelyre a hidrosztatikát és hidrodinamikát egyaránt alapította, az eleven erők elve volt, melyet ő a tényleges esés és a potenciális emelkedés között fennálló egyenlőségnek nevezett. Az eleven erők elvét lényegében már [[Christiaan Huygens|Huygens]] alapította meg, Johann és Daniel Bernoulli azonban nagy érdemet szereztek az elv alkalmazása és érvényének általános kimutatása körül. Bernoullinak a húrok és pálcák lengésének matematikai elméletére vonatkozó vizsgálódásai úttörő jelentőségűek, éppúgy, mint a gázokra vonatkozó kutatásai a modern gázelmélet előfutárai.
==
* Hidrodinamika ([[1738]])
==
A [[Párizs|párizsi]] Akadémia díját 10-szer nyerte el.
| |||